
József Attila: A lovak
A lovak kihaló fajából való húsz évszázad döglött ki alattunk. S de jó a fáradt embernek az ágy. Szálláscsinálónk megbolondult, komám, itt más már nem marad, a mában bérelünk egy szobát. Mivelhogy már sokat szaladtunk, azt hittük, hogy sokat haladtunk. Ótától-ótáig lerongyolódott lábunkról már a lábbeli. Vargát ugyan találhatsz eleget, foltnak valót is éppen eleget, […]