A Bécsi Spanyol Lovasiskola, amely az UNESCO által alapított az emberiség Szellemi Kulturális Öröksége kitüntető címet is viseli, 2015-ben ünnepelte alapításának 450. évfordulóját.

A Bécsi Spanyol Lovasiskola azokról a spanyol, lipicai fajta lovakról kapta a nevét, amelyekkel kizárólag az iskolában találkozhatunk. Ma a Spanyol Lovasikolának szállított lovakat Ausztriában, Nyugat-Stájerországban, a Piber közelében található Piber Federal Std-ban tenésztik. Az eredeti tenyészlovak egyike a Lipizzai volt, mostani nevén Lipicai, amely elnevezését Szlovénia, Trieszt közelében található, kis településről kapta; innen származik a világhírű lófajta.

Egy jelenet a Bécsi Spanyol Lovasiskola Monarchia keringő című előadásán a Papp László Budapest Sportarénában.

Az intézmény eredetileg az osztrák irályi család lovas-képzéséért volt felelős. A klasszikus lovalás megőrzésében fontos szerepet játszó Bécsi Spanyol Loasikolában – bár sosem tiltották a női lovasokat -, hagyományosan több száz évig férfiak képezték és lovagolták Európa legrégebbi kultúrló fajtáját. Ma már női lovasai is vannak az iskolának.

A francia forradalom és a napóleoni háborúk eredményként az összes európai intézményt bezárták, amelyek addig a klasszikus lovaglás művészetét gyakorolták, kivéve a Bécsi Spanyol Lovasiskolát. Azóta Bécs az egyetlen hely Európában, ahol a klasszikus lovaglás magas iskoláját folyamatosan ápolják és valódi hagyományát a mai napig fenntartják. Kezdetben csak a királyi udvar vendégei csodálhatták meg a csodalovak lenyűgöző táncát, majd a századfordulón a lakosság előtt is megnyitotta kapuit, ám ekkor is csak különleges alkalmakon élvezhették a páratlan előadást. 1918-ban, az Ostrák-Magyar Monarchia bukása után azonban megnyílt az iskola és azóta rendszeres fellépésekkel jelentkezik a nagyközönség előtt.

A Nemzeti Lovas Díszegység bemutatója a Bécsi Spanyol Lovasiskola Monarchia Keringő című előadása előtt a Papp László Budapest Sportarénában.

Forrás: MTI

Fotók: Szigetváry Zsolt