Immár nyolcadik alkalommal tartották meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Jósvafőn a hucol lovas napokat és a rendezvényhez ötödször csatlakozó nemzetközi patkolókovács-versenyt.

Az ugusztus 6.-án pénteken kezdődő három napos rendezvény a kistestű lófajta egyik legnagyobb megmérettetése volt. A huculösvény nevű akadályverseny 15 éves múltra tekint vissza. A négy kategóriát magába foglaló lovas ügyességi vetélkedőn épített és természetes vizes, hegyes akadályokat – például keskeny árkokat vagy víz feletti, magasra emelt pallókat, meredek vízmosásokat, patakmedreket – kellett leküzdeniük a lovaknak. Minden ösvény tartalmazott különböző ugrásokat is.
    A lovas napokhoz kapcsolódó patkolókovács-verseny célja a tradicionális szakma művelőinek megmérettetése volt, tudásuk átadása és megőrzése az utókor számára. A versenyen a kovácsok bemutatták a különböző nemzeti iskolák technológiai sajátosságait.

    A rendezvény fővédnöke Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter volt.
    Az aránylag kis termetű, szívós, eredetileg hegyi terepen használt hátas, málhás és fogatos hucul ló az Északkeleti-Kárpátok mentén alakult ki. Nevét a hucul népről kapta, amely a fajta eredeti tenyésztője lehetett. A Bukovina, Galícia és a történelmi Magyarország határterületén élő népek egyaránt használták. A fajta szervezett tenyésztése az 1700-as évek végén kezdődött. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a magyarországi állomány tenyésztési központja Turjaremetén és Bántapusztán volt a honvédség felügyelete
alatt.
    A második világháborúban az állomány részben elpusztult, részben szétszóródott, így a hazai huculpopuláció csaknem teljesen elveszett. Az 1960-as években Anghi Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert akkori főigazgatója összegyűjtötte a még fellelhető állatokat. Az akkor alapított ménes jelenleg Jósvafő közelében él a fővárosi állatkert és az Aggteleki Nemzeti Park együttműködésének köszönhetően.

Forrás: MTI

Fotó: Komka Péter