Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta elérni, leszármazottai eljutottak a világ neves tenyésztőistállóiba. A budapesti lóversenypálya pedig három évtizede a nevét viseli, többszörös díjnyertes magyarországi versenyló, a legyőzhetetlen „csodakanca”, Kincsem.
Kincsem apja egy angol telivér a kisbéri ménesből, Cambuscan volt. Anyja egy Water Nymph nevű kanca az Esterházy-ménesből. 1873-ban Kisbéren fedeztették.
A “sárga kanca” trénere Hesp Róbert volt, 1878. április 22-én négyévesen, Bécsben kezdte a versenyszezont.
Egyik leghíresebb futama szeptember 9-én zajlott Baden-Badenben. Gróf Hugo Henckel lovával holtversenyt állapítottak meg a bírók. Blaskovics Ernő nem fogadta el az ítéletet, így újra futották a versenyt. A történet szerint Kincsem hat hosszal nyerte a 3200 m-es távot. Az összes mént is legyőzte akár rövid- vagy hosszú távról volt szó. Élete során, 54 versenyen indult, és minden versenyét megnyerte. Egyetlen ló sem tudta felülmúlni sikereit, hozzájárulva ezzel az egész magyar lovas kultúra világhírnevéhez.
Hat éves korában az egyik felkészüléses során észrevették, hogy ízületei elkoptak. Ezek után tenyészkancaként folytatta a pályafutását. 1887. március 17-én kólikaroham következtében elhunyt. Főleg Németországban találhatjuk meg vérvonalait, bár egyik leszármazottja sem tudta megismételni eredményeit.
Tenyésztőistállók sokaságába jutottak el leszármazottai és olyan helyeken neveztek el versenyeket a csodakancáról, ahol nem is versenyzett. Tóth Béla alkotását 1977 óta láthatjuk a budapesti galopp pálya bejáratánál. Életnagyságú szobra bronzból készült.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban többek között kitüntetéseit és csontvázát is megtekinthetjük. Még ma is futamokat rendeznek a tiszteletére, a budapesti lóversenypálya is az ő nevét viseli. A tápiószentmártoni park is Kincsem nevét viseli, ahol a versenyló emlékeit múzeumban nézhetjük meg.
Egy Csalogány nevű nőstény macska volt a legkedvesebb társa, aki nélkül nem volt hajlandó elindulni egyetlen versenyére sem. A vízre különösen érzékeny volt, képes volt napokig szomjazni, ha nem volt megfelelő számára a víz amit kapott.
Képek: Lisovszki Anda
Forrás: wikipedia.org
