A patkót, mint szerencsehozó szimbólumot ma is sokan hordják maguknál vagy magukon fülbevaló, medál vagy csak egyszerűen a kulcscsomóra helyezve. De találkozhatunk vele esküvői tortákon, autók elején, falusi házakra kihelyezve. Anyagát tekintve készülhet vasból, rézből, lehet sárga az arany csillogásával, vagy szürke az ezüst hidegségével.
A kelta nép találmánya a lópatkó, nomád elődeink a honfoglalás után ismerkedtek meg a patkóval. Régen a köves utak hiánya miatt nem volt szükség a lovak patáinak patkolására vagy úgy is nevezik, hogy „vasalására”. Napjainkban viszont az a ló, amelyiken nincs patkó, ferdére koptathatja a patáját a köves utakon.
A világ minden táján szerencsét hozó tárgyként tekintenek a patkóra.
Hazánkban az állatok elé helyezett vályúba rakták, hogy megvédje azokat a betegségektől. Az algíri mohamedánok az ajtófélfára szegezett patkóban hisznek, az angolok a vitorla árbocára helyezik ki, hogy megvédje a hajót a viharoktól, veszedelmektől.
A Szilágyságban a hétlyukú patkó találójának a kívánsága teljesült. A talált patkót vagy a ház alapjába rakták, vagy a küszöbre szegezték kanyarulatával befelé, így vitték be a szerencsét a házba.
A kelta nép számára sarló alakja szerencsét hoz, ami a Holdistennő jele.
Az írek amulettként hajlított lópatkó-szögeket akasztottak gyermekeik nyakába.
A hallottakat gyakran temették el patkóval együtt.
Szerencsehozó tulajdonságát erősíti, hogy vasból készül, ami megvédi az embert az ártó szellemektől. Úgy tartják, amelyik ház ajtaján lópatkó van szegezve, onnan visszafordulnak a boszorkányok, mivel félnek a lovaktól.
Hét szöggel helyezték fel a lovak patáira a patkókat, ami egy mágikus szám, szerencsehozó erejével.
„U” alakja egy szarvra hasonlít, ami több ezer éve a házak védelmezője.
Eredetileg pogány szimbólum, de „C” ként felhelyezve a ház külső falára a keresztények Krisztus jelképét látják benne.
Aki azonban rozsdás és hét szeglyukú vagy aranyszínű patkót talál, biztos lehet benne, hogy nagy szerencse éri a közeljövőben, legalábbis a hiedelmek szerint.
Képek: pixabay.com