Magyar méneskönyv XXIII. kötet 1979-1983 Lovászat

A különböző lófajták tenyésztésében a lovak származásának nyomon követésére szolgál ez a dokumentum, amit az adott fajtát tenyésztők egyesülete vezet minden országban.
1838-ban látott napvilágot az első magyar méneskönyv, amely törzskönyvezte az akkor tenyésztésben lévő angol telivér állományt.

A méneskönyvnek két fajtáját különböztetjük meg, a „nyitottat” és a „zártat”. A zárt méneskönyvbe csak azok a lovak kerülhetnek be, amelyeknek mindkét szülője szerepel már az adott könyvben. Ennek ellentéteként a nyitott méneskönyvbe bekerülhetnek más fajtába tartozó lovak is, ha pedigrével rendelkező szülők ivadékai. Sok melegvérű lófajtának van az utóbbi típusú méneskönyve. Ez lehetővé teszi a tenyésztő számára, hogy a fajtát a piaci elvárásoknak megfelelően alakítsa, ugyanakkor a rögzített típus elvesztésével járhat, ezeket viszont védi a zárt méneskönyv. A legjobb példa a tiszta, zárt méneskönyvű tenyésztésre az arab. Küllemben – tévedést kizáróan – úgy örökíti jellemzőit, mint ahogy egy olyan fajta sem, amely többféle vérvonalból származik.