- Abrak indítja a lovat.
Jelentése: nem lusta az a ló, amelyet jól abrakolnak.
- Abrakját hordozó lónak nem törik fel a háta.
Jelentése: saját ügyében szívesen jár el az ember.
- Abrak pucolja a lovat.
Jelentése: akkor fényes a ló szőre, ha rendszeresen kap abrakot.
- Ne akkor abrakolj, ha indulni kell!
Jelentése: ne az utolsó percben láss hozzá a munkához!
- Asszonynak és lónak sohasem kell hinni.
Asszonynak, lónak hinni nem lehet, az egyik megcsal, a másik megrúg.
Lónak, asszonynak akkor higgy, ha hideg.
Az asszony egy hiten van a lóval: mind a kettő kifog az emberen, míg kifoghat.
Jelentése: elavult felfogás szerint a nők csalfák, megbízhatatlanok.
- Mosolygós asszonynak, girhes lónak, világos felhőnek nem kell hinni.
Jelentése: a behízelgő külsejű nő és a világos felhő könnyen megtéveszti az embert.
- Bor hajtja a lovat, zab viszi a szekeret.
Jelentése: ha van egy kis ital a kocsisban, gyorsan hajt, a zabbal tartott ló jól húz.
- Abrakos csikó könnyen fickándozik.
Jelentése: könnyebb annak a munka, aki jól táplálkozik.
- Kis csikó nagy derestül hámot vonni tanul restül.
Jelentése: a fiatalok az öregebbek nyomán cselekszenek.
- Csikó is anyja mellett szokik.
Jelentése: a gyermek a szülő példáját szokta követni.
- Délceg (bojtorjános vagy kócos) csikóból válik (lesz) a jó (szép) paripa.
Jelentése: eleven, pajkos gyerekből lesz a dolgos ember.
- Éhes csikó abrakkal álmodik.
Jelentése: mindenki arról álmodik vagy ábrándozik, amire vágyik.
- Ha a csikót hamar fogod be, hamar elrontod.
Jelentése: az idő előtt munkára fogott gyermek idő előtt megrokkan, megöregszik.
- Könnyű jó csikóból jó lovat nevelni.
Jelentése: a jó gyermekből nem nehéz derék embert faragni.
- Rossz csikóból is válhat még jó ló.
Jelentése: haszontalan, pajkos gyermekből is válhat derék ember.
- Virgonc csikót éri a baleset.
Jelentése: a fürge, mozgékony gyerek szokott megsérülni.
- Míg a fű megnő, öregedé a ló.
Jelentése: nem kap addig erőre a ló, amíg ki nem zöldül a legelő.
- Gebéből lesz a táltos.
Jelentése: olykor éppen azok képesek rendkívüli teljesítményekre, akiket valamely közösség leghitványabbjainak tartottak.
- Kár a gebére ezüst patkó.
Jelentése: nem való a csúnya nőre szép ruha vagy drága ékszer.
- Akkor zárja istállóját, mikor ellopták a lovát.
Akkor ver lakatot az istállóra, mikor már kilopták a fakót vagy mikor már lovát lopták.
Jelentése: akkor próbál védekezni a baj ellen, amikor már bekövetkezett.
- Addig zárd be istállódat, míg el nem lopták a lovadat.
Jelentése: igyekezz megelőzni a bajt.
- Hegynek hajts, völgynek tarts.
Jelentése: meredek úton kell nógatni a lovakat, a lejtőn hadd pihenjenek.
- A jó kanca vagy megvakul, vagy megsántul.
Jelentése: kötődésképp mondják szemfájós vagy sántikáló nőnek.
- Kanca elli a csikót, de zab az anyja.
Jelentése: aki lovat akar tartani, abrakról is kell gondoskodnia.
- Kancarúgás nem oly fájós.
Jelentése: a nőkkel való enyelgés közben kapott ütés nem sérti a férfi becsületét.
- Ahol a kantárt meglelik, a lovat is ott keresik.
Ahol a kantár van, ott keresd a lovat is.
Jelentése: azt gyanúsítják nagyobb bűn elkövetésével, akire valamely kisebb bűn már rábizonyult.
- Más a kengyel, más a lengyel.
Jelentése: nem szabad a látszatra hasonló dolgokat összetéveszteni egymással.
- A jó kocsis inkább az anyját, mint a lovát veri.
Jelentése: jó kocsis nem veri a lovat.
- Bolond kocsisnak részeg a lova.
Jelentése: ahol rossz a vezetés, ott rendetlenül folynak a dolgok.
- Kocsis issza meg a bort, a ló részegszik (szédül) meg tőle.
Jelentése: részeg kocsisnak nem mennek egyenesen a lovai vagy
ahol részeges, bolondos ember irányít, ott nem megy jól a munka.
- Kocsis oda hajtja, hova úr akarja az úton a lovakat.
Jelentése: az alkalmazottak, a beosztottak úgy végzik a munkájukat, ahogy irányítják, vezetik őket.
- Rossz kocsis az, amelyik a jobb lovat üti.
Rossz kocsis is mindig a jobb lovat üti.
Jelentése: csak a rossz vezető dorgálja azokat a beosztottakat, akik többet dolgoznak, jobb teljesítményt érnek el, mint a többiek.
- Szemes kocsis, szemes ló kerek számra (kerékszámra) igen jó.
Jelentése: az a jó, ha óvatos a kocsis is meg a ló is.
- A kovács nem sokat ér a fújtató nélkül.
Jelentése: csak akkor fojtathatja az ember a mesterségét, ha a szerszámjai is megvannak hozzá.
- Egy kovács nem kovács, két kovács egy kovács.
Jelentése: a kovácsműhelyben legalább két ember kell ahhoz, hogy jól elláthassa a munkát.
- Kovács is azért tartja a fogót, hogy meg ne süsse a kezét.
Azért tart harapófogót a kovács, hogy kezét meg ne égesse.
Jelentése: mindenki úgy védekezik a bajok, gondok elől, ahogy éppen tud vagy
senki sem akar magának ártani.
- Kovács kovácsra irigykedik.
Jelentése: azok szoktak agyarkodni egymásra, akik riválisok.
- Kovácstól a szenet nem veszi az okos.
Szenet kovácstól nem vehetni nyertesen.
Szenet ne végy kovácstól.
Jelentése: ott kell valamit vásárolni, ahol annak az eladásával foglalkoznak.
- Nem lesz abból kovács, kinek nem kell a kalapács
Jelentése: gyakorlás nélkül semmit sem lehet elsajátítani.
- Nem minden kovácsból telik lakatos.
Kovács akar kitenni a lakatoson.
Jelentése: nincs mindenkinek tehetsége a finom, aprólékos munkához.
- Szurtos kovács – fényes garas.
Jelentése: sok piszokkal jár a kovácsmesterség, de jól jövedelmező foglalkozás.
- Ahol a kötőféket megtalálják, ott keresik a lovat is.
Akinél a kötőfék, annál van a csikó is.
Hol a kötőfék ott a ló is.
Jelentése: akire valamely kisebb vétek rábizonyult, azt nagyobb bűnök elkövetésével is joggal gyanúsítják.
- Lábáról fejik a lovat, hátáról a birkát.
Jelentése: a lónak a lába, a juhnak a gyapja hajt hasznot.
- Abrakvivő lónak nem törik fel a háta.
Jelentése: a maga ügyében szívesen fáradozik az ember.
- Fáradt (leglustább) ló is farka előtt jár.
Nincs oly rest ló, ki előbb ne járna farkánál.
Jelentése: bármennyire fáradt, akármennyire is lusta valaki, egy kevés hasznát mégiscsak lehet venni.
- Herélt ló is megcsikózik néha.
A herélt ló is megcsikózik néha, mikor leveti Málé Petit.
Jelentése: mondták, ha a herélt ló levetett valakit a hátáról.
- Jó lónak nem kell ostor.
A futós lónak nem kell ostor.
A jó lónak zabla kell, nem ostor.
A jó lovat nem az ostor, hanem a zabla vezeti.
Nem kell a serény lónak sarkantyú.
Jelentése: a jó munkás elvégzi a maga dolgát nógatás nélkül is.
- A jó ló télben is kapál magának.
Jelentése: aki életrevaló, nehéz körülmények között is megkeresi a kenyerét.
- A jó lónak nincsen rossz út.
Jelentése: aki szeret dolgozni, minden munkát szívesen vállal.
- A jó lovat istállóban is megkeresik.
Jelentése: az igazi értékekről hírverés nélkül is tudomást szereznek.
- Akinek lova nincs, járjon gyalog.
Akinek lova nincs, gyalog menjen Pestre.
Jelentése: akinek nincs módja, az ne urizáljon, hanem alkalmazkodjék anyagi lehetőségeihez.
- A ló farkát is lehet felfelé szoktatni.
Jelentése: szoktatással sok mindent elérhet az ember.
- A ló is szépre nyerít.
Jelentése: minden férfi örül, ha szép nőt lát.
- A ló kötőfékkel jár.
Ki lovat veszen, a féket is vele veszi.
Jelentése: ami hozzá tartozik valamihez, azt együtt is kell adni vele.
- A lónak fia csak ló lesz.
Jelentése: nem szokott a gyermek nagyon elütni a szüleitől.
- A lónak négy lába van, mégis megbotlik.
Jelentése: mindenki követ el hibát, mindenki tévedhet.
- A lónak zab az anyja.
Jelentése: a zab táplálja leginkább a lovat.
- A ló nyalkaság, az ökör gazdaság.
Jelentése: a lóval parádézni lehet, de ökröt tartani kifizetődőbb.
- A lovat nem ostorral, hanem abrakkal lehet megindítani.
Jelentése: nem ütni kell a lovat, hanem abrakolni, akkor indít, húz jól.
- A lusta ló megindítja ugyan a kocsit, de ismét abbahagyja.
Jelentése: a lusta ember is hozzáfog ugyan a munkához, de hamar abbahagyja.
- A nyakas lónak nyakába hányják a kötelet.
Jelentése: ha valaki makacsul ragaszkodik valamely ostoba elgondolásához, hagyják vesztébe rohanni.
- A vén ló is megröhögi az abrakot.
Jelentése: az idős ember is tudja élvezni az élet örömeit vagy
az öreg ember is szeret pajkoskodni a nőkkel, ha komolyabb szándékai már nincsenek is.
- Azt a lovat ütik, amelyik húz.
Lovat is azt ütik, amelyik a jobban (legjobban) húz.
Olykor a serény lovat is megütik.
Jelentése: attól kívánnak, vagy arra bíznak több munkát, aki egyébként is jól dolgozik.
- Döglött lónak nem kell kötőfék.
Jelentése: ha már egyszer oda van valami, vagy ha idejében elmulasztott valamit az ember, azon utólag már ne segíthet.
- Döglött lovat kár patkolni.
Döglött lóra patkó nem kell.
Jelentése: amin már egyszer rajtavesztett az ember, arra kár költeni, azzal már nem érdemes újra kísérletezni.
- Éhes lónak zabon az esze.
Jelentése: mindenkinek azon jár az esze, amire vágyik, ami hiányzik neki.
- Fáradt lónak farka is nehéz.
A fáradt lónak patkója is nehéz.
Jelentése: az elcsigázott embernek a legkisebb munka is nehezére esik.
- Fehér lónak, világos felhőnek nem kell hinni.
Jelentése: fehér ló is lehet hamis, világos felhőből is jöhet zápor vagy jégeső.
- Fogadott lónak rövidebb a mérföld.
Jelentése: a fogadott lovat kevésbé kíméli az ember, mint a sajátját, s ezért rendszeresen gyorsabban is jár vele.
- Fortélyos lónak jó kantár kell.
Jelentése: akinek furfangos, ravasz emberrel van dolga, annak vigyáznia kell, hogy ki ne fogjon rajta.
- Gyakorta agg lovon verik agyon a farkast.
A nyulat agg lovon verik néha agyon.
Jelentése: az idős ember olykor jobban ellátja a dolgát, mint a fiatal.
- Ha a lónak pénze volna, abrakot fordítana rajta.
Jelentése: akit csak a hasa érdekel, az mindenét ennivalóra költi.
- Ha csak egy lovad van, ne tarts neki szolgát!
Jelentése: nem kell az olyan munkához alkalmazottat fogadni, amelyet az ember maga is elvégezhet.
- Ha kétfelől húz a ló, árokba fordul a szekér.
Jelentése: az egymásnak ellentmondó utasítások zavart, bajt okozhatnak.
- Ha ló nincs, szamár is jó.
Ahol ló nincs, a szamár is elkél.
Jelentése: jobb híján megelégszünk azzal is, ami éppen van.
- Ha lovadat jól tartod, magadnak használsz.
Jelentése: rosszul táplált lovat tartani merő ráfizetés.
- Ha lovad nincsen, talpad készen legyen.
Jelentése: csakis olyan eszközökkel érhetjük el célunkat, amelyek rendelkezésünkre is állnak.
- Ha rugdos a ló, végy el abrakából.
Jelentése: az élelem csökkentésével is lehet fegyelmezni.
- Hazafelé a ló is jobban megy.
A ló is jobban üget hazafelé.
Jelentése: mindenki vágyik haza.
- Herélt lónak csak egy a lába.
Egy jó lónak csak egy a lába.
Jelentése: ha csak egy lába törik is el a lónak, semmi hasznát nem veheti többé vagy
ha egy dologban megbízhatatlannak bizonyul valaki, más tekintetben sem bíznak meg
benne.
- Herélt lovat talpáról szoktak fejni.
Jelentése: a lónak aszerint vesszük hasznát, hogy milyen a lába.
- Holnapra is kell a ló.
Jelentése: oktalanság úgy élni, hogy csak a mára gondol az ember, a jövőjével meg nem törődik.
- Idegen lóról út közben is le kell szállni.
Lopott lórul tenger közepén is leszállítanak.
Jelentése: nem sokra megy az ember az olyan holmival, amelyhez nem tisztességes úton jutott.
- Jobb a lovat ellenség sövényéhez, mint maga karójához kötni.
Jelentése: jobb az ellenség földjén hadat viselni, mint hagyni, hogy ellenség dúlja a hazát.
- Jó ló is megrestül, ha nem abrakolják.
Megrestül a ló is ha nem abrakolják.
Jelentése: nem lehet attól az embertől vagy attól az állattól jó munkát várni, akit illetve amit nem élelmeznek megfelelően.
- Jó ló kétszer húz.
Jelentése: a szorgalmas, lelkiismeretes emberre mindig több munka hárul, mint a lustára.
- Jó ló után porzik az út.
Jelentése: nem szégyen az, ha az emberről sokan beszélnek, akár jót, akár rosszat mondanak is róla.
- Kevély ló nagyot botlik.
Jelentése: minél önhittebb valaki, annál súlyosabban érinti a bukás vagy a felsülés.
- Ki a serény lovat sarkantyúzza, cigánykézre szánja.
Néha a jó ló is cigánykézre kerül.
Jelentése: a jó ló is tönkremegy, ha nagyon hajszolják vagy
a szorgalmas ember is elveszti a munkakedvét, ha oktalanul sürgetik, hajtják.
- Ki gyalog jár, lova mindig készen.
Jelentése: aki szerényen, igénytelenül él, annak kevesebb a gondja.
- Ki lopott lovon ül, zabolából itat.
Jelentése: akinek bűn terheli a lelkiismeretét, az mindig nyugtalan.
- Ki meghiszi lovát, kantár marad nála.
Jelentése: aki fenntartás nélkül megbízik másokban, könnyen csalódhat.
- Kinek nincsen lova, nem aggódik rajta.
Jelentése: akinek nincs valamije, gondja sincs vele.
- Komisz ló után szalad a csikó.
Jelentése: az erősebb, erőszakosabb ember szab irányt a gyengébbeknek.
- Könnyebb a ló mellett gyalogolni, mint a szavakat fontolgatni.
Jelentése: nem könnyű dolog bölcsen, megfontoltan beszélni.
- Könnyű ló után szekeret tolni.
Jelentése: könnyű annak jótékonykodni, akinek bőven van mindene.
- Közös lónak túrós (dered) a háta.
Közös lónak kisebesedett (feltört) a háta.
Jelentése: amit többen is használnak, az rendszerint hamar tönkremegy, mert a lelkiismeretlen emberek kevésbé vigyáznak rá, mint arra, ami csak az övék.
- Ló botlik, nagyot botlik, csikó botlik, kicsit botlik.
A vén ló nagyobbat botlik, mint a csikó.
Jelentése: a felnőttek ballépéseinek súlyosabb következményei szoktak lenni, mint ha gyermekek hibáznak vagy
az idősebb ember nagyobb bolondságokra képes, ha szerelmes, mint a fiatal.
- Ló döglik, hám ürül, ember hal, ház ürül.
Jelentése: minden dologban van valami jó is.
- Ló elli a csikót, de abrak az anyja.
Jelentése: csak ott lehet fejlett állattenyésztés, ahol megfelelő a takarmánytenyésztés vagy
nem csak az a fontos, hogy létrejöjjön valami, hanem az is, hogy megmaradjon vagy, hogy
fejlődjék.
- Ló farkánál kantároz az ijedt katona.
Jelentése: a félelem elveszi az ember eszét.
- Lónak, lúdnak, leánynak nem kell (jó) hinni.
Jelentése: a lányok éppen annyira kiismerhetetlenek és megbízhatatlanok, mint amennyire szeszélyes lehet a ló vagy a liba is.
- Lopott lónak nincsen rossz út.
Jelentése: a lopott lovon akármilyen úttalan úton is elnyargalnak.
- Lóra termett a magyar.
Jelentése: a magyar ember ügyesen megüli a lovat.
- Lovat, borotvát, asszonyt nem szoktak kölcsön adni.
Jelentése: amint a feleségét nem engedi át az ember másnak, éppúgy nem adja kölcsön a lovát és a borotváját sem.
- Lovat is ad isten a jobbiknak.
Jelentése: aki derék ember, az boldogul.
- Lusta lónak korbács (ostor) az abrakja.
Jelentése: aki lusta, azt kényszeríteni kell a munkára.
- Másnak lovát inkább meghajtja a fuvaros.
Jelentése: sokan kevésbé becsülik a másét, mint a magukét.
- Mindenki a maga lovát dicséri.
Minden ember a saját lovát dicséri.
Jelentése: azt dicséri az ember, amije van.
- Minden ló felrúgja a szerencsétlent.
Jelentése: akit üldöz a balszerencse, annak minden kárára van.
- Nehéz az agg (vén) lóból poroszkát csinálni.
Jelentése: idősebb korban már nehéz valakit nevelni, megváltoztatni.
- Nem csuda, ha megbotlik a vak ló.
Jelentése: nem szokott az kifogástalan munka lenni, amelyet beteg, rokkant ember végez, vagy amelyet rossz szerszámmal, illetve nem kifogástalan anyagból készítettek.
- Nem használ a jó ló, ha a kocsis nem jó.
Jelentése: a tehetség még önmagában nem minden, élni is kell vele.
- Nem illik a koszos lóra bársonynyereg.
Jelentése: nem a drága öltözet az elegancia fő kelléke, a szép ruhát viselni is tudni kell.
- Nem veszik a lovat csupán a szőréért.
Jelentése: nem csak a szépségük szerint ítélik meg az eladó lányokat.
- Ne tarts lovat, nem sántul meg.
Jelentése: a haszonnal a kár is együtt jár.
- Nincs az a ló, amelyikben – ha meg akarják venni – egy kis hibát ne találnának.
Jelentése: a vevő a legjobb áruban is tud hibát találni.
- Nincs öreg ló, csak rossz gazda.
Jelentése: az öreg lónak is hasznát lehet venni, ha jól táplálják, kellőképp gondozzák.
- Nyomtató lónak nem kötik be a száját.
Nyomtató lónak nincs bekötve a szája (nem lehet a száját bekötni) Régen a gabona kiverését lovakkal végezték, az állat patája „nyomta ki” a szemeket a kalászból, így a ló munka közben fogyasztott a gabonából.
Jelentése: aki valamely rábízott anyaggal (élelmiszerrel) dolgozik, rendszerint fogyaszt, használ is belőle.
- Öreg ló bőrével fizet.
Jelentése: az öreg lónak már csak akkor veszik hasznát, ha megdöglik, és a bőrét eladják.
- Rest ló kövérebb.
A rest ló mindig jobban hízik.
Jelentése: a lusta emberek szoktak elhájasodni.
- Rest ló mellett romlik a serény.
Jelentése: lusta emberek között a szorgalmas ember is eltunyul.
- Rest lovon nem fog a szó.
Jelentése: aki lusta, annak hiába minden nógatás.
- Rúgó ló sokszor tulajdon mesterét sújtja agyon.
Jelentése: vannak kíméletlen, komisz emberek, akik épp annak ártanak, akinek a legtöbbet köszönhetik.
- Sokat a ló sem bír.
Jelentése: az emberi teljesítőképességnek is vannak határai.
- Sok jó ló megszakad, amíg erkölcsét kitanulják.
Jelentése: előbb alaposan meg kell ismernünk azt, akivel együtt kell dolgoznunk, vagy akire valamely munka, feladat elvégzését bízzuk.
- Tarka (fehér) lótól nem vesznek vámot.
Jelentése: mondják tréfásan vagy beugratásként a tarka, illetve fehér lóval utazó embereknek, arra célozva, hogy minden állat után a gazdájának kell vámot fizetnie.
- Vak lóval temető szélén jár az ember.
Jelentése: veszélyes dolog vak lóval járni.
- Vén lóra könnyebb terhet rakj!
Jelentése: öreg emberre kevésbé fárasztó munkát kell bízni, mint a fiatalokra.
- Vén lóra (nem illik) vörös hám.
Nem illik vén lónak csigás kantár.
Jelentése: idős nőre nem illik élénk színű, fiatalos ruha vagy
nem való idős embernek magánál sokkal fiatalabbat feleségül venni.
- Vén lovat csikajáért, vénasszonyt pénzéért el nem kell venni.
Jelentése: aki feleséget választ vagy lovat vesz, magát a nőt, illetve magát a lovat nézze, ne pedig azt, ami vele jár!
- Zabált lónak egere nő.
Jelentése: a mértéktelen táplálkozásnak betegség a következménye.
- Zabolátlan lovat nehéz megtartani.
Jelentése: ahhoz, hogy valakit, valamit hatalmunkban tartsunk, akaratunk szerint irányítsunk, megfelelő fegyelmező eszközökre is szükségünk van.
- Zabos lóhoz ne közelíts!
Jelentése: a zabon tartott ló rúgód szokott lenni.
- Zabos lónak jókedv az ostora.
Jelentése: a zabbal táplált lovat nem kell ütni, fut az a nélkül is.
- Nagy a lócitrom, de ízetlen.
Jelentése: azért, mert valaki vagy valami nagy, még nem feltétlenül jó is.
- Kettő szalad lóháton: a rossz hír és a szerencsétlenség.
Jelentése: a rossz hír hamarabb elterjed, mint a jó.
- A lóröhögés is öröm.
Jelentése: mindenki úgy mutatja ki örömét, ahogyan természetéből következik.
- Nagy a lószar, de büdös.
Jelentése: a nagy termetű ember is lehet lusta.
- Jól lovagol, ki hasonlókkal lovagol.
Jelentése: az a helyes, ha a maga fajtájúak társaságát keresi az ember.
- Az menjen a lóvásárra, aki ért a lóhoz.
Jelentése: jól csak úgy vásárolhatunk, ha vagy magunk is értünk ahhoz, amit venni akarunk, vagy hozzá értő ember tanácsát is meghallgatjuk.
- Elég egy ménesből egy csikó.
Jelentése: nem jó testvéreknek ugyanabból a családból nősülni.
- Jobb egy ménes, mint egy csikó.
Jelentése: nem érdemes megnősülni, egyért lemondani sok asszonyról, sok leányról.
- A ménló ritkán rúgja meg a kancát.
Jelentése: alávaló dolog férfiembernek nőt bántalmazni.
- Ménló mellett a kanca falja fel az abrakot.
Jelentése: aki talpig férfi, az szívesen lemond a magáéról is a párja javára.
- Hetvenhét ostora van az Úristennek.
Jelentése: sokféleképpen bűnhődhet az ember.
- Legjobb ostor az abrak.
Jelentése: ha jól abrakolják a lovat, nem kell ütni, húz az a nélkül is.
- Nem rúg patkót a bakancsos lova.
Jelentése: nem szokott a gyalogos katona lovagolni.
- Patkóra a vak is találhat, de tűre nem.
Jelentése: könnyű azt észrevenni, ami mindenkinek szembe tűnik.
- A patkószeg is pénz.
Jelentése: a kis értékű tárgyakat is meg kell becsülnünk.
- Annak adják a sarkantyút, aki nem tudja összeverni.
Jelentése: gyakran éppen annak van szerencséje, jómódja, aki nem tud vele élni.
- A jó csődör vagy megvakul, vagy megsántul.
Jelentése: kötődésképp mondják szemfájós vagy sántikáló férfinak.
- Ahol a féket meglelik, a lovat is ott keresik.
Jelentése: akit valamely vétken rajtacsípnek, azt más, nagyobb bűnökkel is vádolják.
- Száz forintos paripa is botlik.
Jelentése: mindenki követ el hibát, bárkivel megeshet, hogy helytelenül cselekszik.
- Asszonnyal beszélni, lóval imádkozni.
Jelentése: hiába beszél az ember annak a nőnek, aki makacs, önfejű vagy értetlen.
- Kinek lova nincsen, gyalog jár az Pestre.
Jelentése: mindenki úgy él, ahogyan anyagi körülményei engedik.
- Hadakozásban jobb, ha lovad ellenség sövényéhez kötöd, mint a magadéhoz.
Jelentése: jobb az ellenség földjén hadat viselni, mint otthon.
- A félénk katona jobb lábával keresi a kengyelt.
Jelentése: a félelem úgy megzavarja az elmét, hogy mindent fonákul végez az ember.
- Pénzt, paripát, fegyvert sohase bízz másra!
Jelentése: a pénzére, lovára, fegyverére maga vigyázzon mindenki.
- Cigány is a maga lovát dicséri.
Jelentése: mindenki a saját dolgával dicsekszik, azt dicséri, amije van.
- Tarka lótól, gondolattól nem fizetnek vámot.
Jelentése: mindenki azt gondolja, amit akar.
- Végén csattan az ostor.
Jelentése: a végén derül ki, hogy mit ér vagy hova vezet valaki
a meglepő fordulat az események végén szokott bekövetkezni.
- Annak adja az isten a sarkantyús csizmát, aki nem tud benne táncolni.
Jelentése: sokszor annak jut a jómód vagy azt segíti a véletlen, aki nem tud a szerencséjével mit kezdeni.
- Biztatja, mint cigány a lovát.
Jelentése: üres ígérgetéssel rá akar beszélni valakit valamire
hasztalanul biztat valakit.
- Gazda szeme hizlalja a lovat.
Jelentése: akkor boldogul az ember, ha maga néz utána a dolgának.
Forrás: O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások
Kép: pixabay.com