Közmondások

  • Abrak indítja a lovat.
    Jelentése: nem lusta az a ló, amelyet jól abrakolnak.

 

  • Abrakját hordozó lónak nem törik fel a háta.
    Jelentése: saját ügyében szívesen jár el az ember.

 

  • Abrak pucolja a lovat.
    Jelentése: akkor fényes a ló szőre, ha rendszeresen kap abrakot.

 

  • Ne akkor abrakolj, ha indulni kell!
    Jelentése: ne az utolsó percben láss hozzá a munkához!

 

  • Asszonynak és lónak sohasem kell hinni.
    Asszonynak, lónak hinni nem lehet, az egyik megcsal, a másik megrúg.
    Lónak, asszonynak akkor higgy, ha hideg.
    Az asszony egy hiten van a lóval: mind a kettő kifog az emberen, míg kifoghat.
    Jelentése: elavult felfogás szerint a nők csalfák, megbízhatatlanok.

 

  • Mosolygós asszonynak, girhes lónak, világos felhőnek nem kell hinni.
    Jelentése: a behízelgő külsejű nő és a világos felhő könnyen megtéveszti az embert.

 

  • Bor hajtja a lovat, zab viszi a szekeret.
    Jelentése: ha van egy kis ital a kocsisban, gyorsan hajt, a zabbal tartott ló jól húz.

 

  • Abrakos csikó könnyen fickándozik.
    Jelentése: könnyebb annak a munka, aki jól táplálkozik.

 

  • Kis csikó nagy derestül hámot vonni tanul restül.
    Jelentése: a fiatalok az öregebbek nyomán cselekszenek.

 

  • Csikó is anyja mellett szokik.
    Jelentése: a gyermek a szülő példáját szokta követni.

 

  • Délceg (bojtorjános vagy kócos) csikóból válik (lesz) a jó (szép) paripa.
    Jelentése: eleven, pajkos gyerekből lesz a dolgos ember.

 

  • Éhes csikó abrakkal álmodik.
    Jelentése: mindenki arról álmodik vagy ábrándozik, amire vágyik.

 

  • Ha a csikót hamar fogod be, hamar elrontod.
    Jelentése: az idő előtt munkára fogott gyermek idő előtt megrokkan, megöregszik.

 

  • Könnyű jó csikóból jó lovat nevelni.
    Jelentése: a jó gyermekből nem nehéz derék embert faragni.

 

  • Rossz csikóból is válhat még jó ló.
    Jelentése: haszontalan, pajkos gyermekből is válhat derék ember.

 

  • Virgonc csikót éri a baleset.
    Jelentése: a fürge, mozgékony gyerek szokott megsérülni.

 

  • Míg a fű megnő, öregedé a ló.
    Jelentése: nem kap addig erőre a ló, amíg ki nem zöldül a legelő.

 

  • Gebéből lesz a táltos.
    Jelentése: olykor éppen azok képesek rendkívüli teljesítményekre, akiket valamely közösség leghitványabbjainak tartottak.

 

  • Kár a gebére ezüst patkó.
    Jelentése: nem való a csúnya nőre szép ruha vagy drága ékszer.

 

  • Akkor zárja istállóját, mikor ellopták a lovát.
    Akkor ver lakatot az istállóra, mikor már kilopták a fakót vagy mikor már lovát lopták.
    Jelentése: akkor próbál védekezni a baj ellen, amikor már bekövetkezett.

 

  • Addig zárd be istállódat, míg el nem lopták a lovadat.
    Jelentése: igyekezz megelőzni a bajt.

 

  • Hegynek hajts, völgynek tarts.
    Jelentése: meredek úton kell nógatni a lovakat, a lejtőn hadd pihenjenek.

 

  • A jó kanca vagy megvakul, vagy megsántul.
    Jelentése: kötődésképp mondják szemfájós vagy sántikáló nőnek.

 

  • Kanca elli a csikót, de zab az anyja.
    Jelentése: aki lovat akar tartani, abrakról is kell gondoskodnia.

 

  • Kancarúgás nem oly fájós.
    Jelentése: a nőkkel való enyelgés közben kapott ütés nem sérti a férfi becsületét.

 

  • Ahol a kantárt meglelik, a lovat is ott keresik.
    Ahol a kantár van, ott keresd a lovat is.
    Jelentése: azt gyanúsítják nagyobb bűn elkövetésével, akire valamely kisebb bűn már rábizonyult.

 

  • Más a kengyel, más a lengyel.
    Jelentése: nem szabad a látszatra hasonló dolgokat összetéveszteni egymással.

 

  • A jó kocsis inkább az anyját, mint a lovát veri.
    Jelentése: jó kocsis nem veri a lovat.

 

  • Bolond kocsisnak részeg a lova.
    Jelentése: ahol rossz a vezetés, ott rendetlenül folynak a dolgok.

 

  • Kocsis issza meg a bort, a ló részegszik (szédül) meg tőle.
    Jelentése: részeg kocsisnak nem mennek egyenesen a lovai vagy
    ahol részeges, bolondos ember irányít, ott nem megy jól a munka.

 

  • Kocsis oda hajtja, hova úr akarja az úton a lovakat.
    Jelentése: az alkalmazottak, a beosztottak úgy végzik a munkájukat, ahogy irányítják, vezetik őket.

 

  • Rossz kocsis az, amelyik a jobb lovat üti.
    Rossz kocsis is mindig a jobb lovat üti.
    Jelentése: csak a rossz vezető dorgálja azokat a beosztottakat, akik többet dolgoznak, jobb teljesítményt érnek el, mint a többiek.

 

  • Szemes kocsis, szemes ló kerek számra (kerékszámra) igen jó.
    Jelentése: az a jó, ha óvatos a kocsis is meg a ló is.

 

  • A kovács nem sokat ér a fújtató nélkül.
    Jelentése: csak akkor fojtathatja az ember a mesterségét, ha a szerszámjai is megvannak hozzá.

 

  • Egy kovács nem kovács, két kovács egy kovács.
    Jelentése: a kovácsműhelyben legalább két ember kell ahhoz, hogy jól elláthassa a munkát.

 

  • Kovács is azért tartja a fogót, hogy meg ne süsse a kezét.
    Azért tart harapófogót a kovács, hogy kezét meg ne égesse.
    Jelentése: mindenki úgy védekezik a bajok, gondok elől, ahogy éppen tud vagy
    senki sem akar magának ártani.

 

  • Kovács kovácsra irigykedik.
    Jelentése: azok szoktak agyarkodni egymásra, akik riválisok.

 

  • Kovácstól a szenet nem veszi az okos.
    Szenet kovácstól nem vehetni nyertesen.
    Szenet ne végy kovácstól.
    Jelentése: ott kell valamit vásárolni, ahol annak az eladásával foglalkoznak.

 

  • Nem lesz abból kovács, kinek nem kell a kalapács
    Jelentése: gyakorlás nélkül semmit sem lehet elsajátítani.

 

  • Nem minden kovácsból telik lakatos.
    Kovács akar kitenni a lakatoson.
    Jelentése: nincs mindenkinek tehetsége a finom, aprólékos munkához.

 

  • Szurtos kovács – fényes garas.
    Jelentése: sok piszokkal jár a kovácsmesterség, de jól jövedelmező foglalkozás.

 

  • Ahol a kötőféket megtalálják, ott keresik a lovat is.
    Akinél a kötőfék, annál van a csikó is.
    Hol a kötőfék ott a ló is.
    Jelentése: akire valamely kisebb vétek rábizonyult, azt nagyobb bűnök elkövetésével is joggal gyanúsítják.

 

  • Lábáról fejik a lovat, hátáról a birkát.
    Jelentése: a lónak a lába, a juhnak a gyapja hajt hasznot.

 

  • Abrakvivő lónak nem törik fel a háta.
    Jelentése: a maga ügyében szívesen fáradozik az ember.

 

  • Fáradt (leglustább) ló is farka előtt jár.
    Nincs oly rest ló, ki előbb ne járna farkánál.
    Jelentése: bármennyire fáradt, akármennyire is lusta valaki, egy kevés hasznát mégiscsak lehet venni.

 

  • Herélt ló is megcsikózik néha.
    A herélt ló is megcsikózik néha, mikor leveti Málé Petit.
    Jelentése: mondták, ha a herélt ló levetett valakit a hátáról.

 

  • Jó lónak nem kell ostor.
    A futós lónak nem kell ostor.
    A jó lónak zabla kell, nem ostor.
    A jó lovat nem az ostor, hanem a zabla vezeti.
    Nem kell a serény lónak sarkantyú.
    Jelentése: a jó munkás elvégzi a maga dolgát nógatás nélkül is.

 

  • A jó ló télben is kapál magának.
    Jelentése: aki életrevaló, nehéz körülmények között is megkeresi a kenyerét.

 

  • A jó lónak nincsen rossz út.
    Jelentése: aki szeret dolgozni, minden munkát szívesen vállal.

 

  • A jó lovat istállóban is megkeresik.
    Jelentése: az igazi értékekről hírverés nélkül is tudomást szereznek.

 

  • Akinek lova nincs, járjon gyalog.
    Akinek lova nincs, gyalog menjen Pestre.
    Jelentése: akinek nincs módja, az ne urizáljon, hanem alkalmazkodjék anyagi lehetőségeihez.

 

  • A ló farkát is lehet felfelé szoktatni.
    Jelentése: szoktatással sok mindent elérhet az ember.

 

  • A ló is szépre nyerít.
    Jelentése: minden férfi örül, ha szép nőt lát.

 

  • A ló kötőfékkel jár.
    Ki lovat veszen, a féket is vele veszi.
    Jelentése: ami hozzá tartozik valamihez, azt együtt is kell adni vele.

 

  • A lónak fia csak ló lesz.
    Jelentése: nem szokott a gyermek nagyon elütni a szüleitől.

 

  • A lónak négy lába van, mégis megbotlik.
    Jelentése: mindenki követ el hibát, mindenki tévedhet.

 

  • A lónak zab az anyja.
    Jelentése: a zab táplálja leginkább a lovat.

 

  • A ló nyalkaság, az ökör gazdaság.
    Jelentése: a lóval parádézni lehet, de ökröt tartani kifizetődőbb.

 

  • A lovat nem ostorral, hanem abrakkal lehet megindítani.
    Jelentése: nem ütni kell a lovat, hanem abrakolni, akkor indít, húz jól.

 

  • A lusta ló megindítja ugyan a kocsit, de ismét abbahagyja.
    Jelentése: a lusta ember is hozzáfog ugyan a munkához, de hamar abbahagyja.

 

  • A nyakas lónak nyakába hányják a kötelet.
    Jelentése: ha valaki makacsul ragaszkodik valamely ostoba elgondolásához, hagyják vesztébe rohanni.

 

  • A vén ló is megröhögi az abrakot.
    Jelentése: az idős ember is tudja élvezni az élet örömeit vagy
    az öreg ember is szeret pajkoskodni a nőkkel, ha komolyabb szándékai már nincsenek is.

 

  • Azt a lovat ütik, amelyik húz.
    Lovat is azt ütik, amelyik a jobban (legjobban) húz.
    Olykor a serény lovat is megütik.
    Jelentése: attól kívánnak, vagy arra bíznak több munkát, aki egyébként is jól dolgozik.

 

  • Döglött lónak nem kell kötőfék.
    Jelentése: ha már egyszer oda van valami, vagy ha idejében elmulasztott valamit az ember, azon utólag már ne segíthet.

 

  • Döglött lovat kár patkolni.
    Döglött lóra patkó nem kell.
    Jelentése: amin már egyszer rajtavesztett az ember, arra kár költeni, azzal már nem érdemes újra kísérletezni.

 

  • Éhes lónak zabon az esze.
    Jelentése: mindenkinek azon jár az esze, amire vágyik, ami hiányzik neki.

 

  • Fáradt lónak farka is nehéz.
    A fáradt lónak patkója is nehéz.
    Jelentése: az elcsigázott embernek a legkisebb munka is nehezére esik.

 

  • Fehér lónak, világos felhőnek nem kell hinni.
    Jelentése: fehér ló is lehet hamis, világos felhőből is jöhet zápor vagy jégeső.

 

  • Fogadott lónak rövidebb a mérföld.
    Jelentése: a fogadott lovat kevésbé kíméli az ember, mint a sajátját, s ezért rendszeresen gyorsabban is jár vele.

 

  • Fortélyos lónak jó kantár kell.
    Jelentése: akinek furfangos, ravasz emberrel van dolga, annak vigyáznia kell, hogy ki ne fogjon rajta.

 

  • Gyakorta agg lovon verik agyon a farkast.
    A nyulat agg lovon verik néha agyon.
    Jelentése: az idős ember olykor jobban ellátja a dolgát, mint a fiatal.

 

  • Ha a lónak pénze volna, abrakot fordítana rajta.
    Jelentése: akit csak a hasa érdekel, az mindenét ennivalóra költi.

 

  • Ha csak egy lovad van, ne tarts neki szolgát!
    Jelentése: nem kell az olyan munkához alkalmazottat fogadni, amelyet az ember maga is elvégezhet.

 

  • Ha kétfelől húz a ló, árokba fordul a szekér.
    Jelentése: az egymásnak ellentmondó utasítások zavart, bajt okozhatnak.

 

  • Ha ló nincs, szamár is jó.
    Ahol ló nincs, a szamár is elkél.
    Jelentése: jobb híján megelégszünk azzal is, ami éppen van.

 

  • Ha lovadat jól tartod, magadnak használsz.
    Jelentése: rosszul táplált lovat tartani merő ráfizetés.

 

  • Ha lovad nincsen, talpad készen legyen.
    Jelentése: csakis olyan eszközökkel érhetjük el célunkat, amelyek rendelkezésünkre is állnak.

 

  • Ha rugdos a ló, végy el abrakából.
    Jelentése: az élelem csökkentésével is lehet fegyelmezni.

 

  • Hazafelé a ló is jobban megy.
    A ló is jobban üget hazafelé.
    Jelentése: mindenki vágyik haza.

 

  • Herélt lónak csak egy a lába.
    Egy jó lónak csak egy a lába.
    Jelentése: ha csak egy lába törik is el a lónak, semmi hasznát nem veheti többé vagy
    ha egy dologban megbízhatatlannak bizonyul valaki, más tekintetben sem bíznak meg
    benne.

 

  • Herélt lovat talpáról szoktak fejni.
    Jelentése: a lónak aszerint vesszük hasznát, hogy milyen a lába.

 

  • Holnapra is kell a ló.
    Jelentése: oktalanság úgy élni, hogy csak a mára gondol az ember, a jövőjével meg nem törődik.

 

  • Idegen lóról út közben is le kell szállni.
    Lopott lórul tenger közepén is leszállítanak.
    Jelentése: nem sokra megy az ember az olyan holmival, amelyhez nem tisztességes úton jutott.

 

  • Jobb a lovat ellenség sövényéhez, mint maga karójához kötni.
    Jelentése: jobb az ellenség földjén hadat viselni, mint hagyni, hogy ellenség dúlja a hazát.

 

  • Jó ló is megrestül, ha nem abrakolják.
    Megrestül a ló is ha nem abrakolják.
    Jelentése: nem lehet attól az embertől vagy attól az állattól jó munkát várni, akit illetve amit nem élelmeznek megfelelően.

 

  • Jó ló kétszer húz.
    Jelentése: a szorgalmas, lelkiismeretes emberre mindig több munka hárul, mint a lustára.

 

  • Jó ló után porzik az út.
    Jelentése: nem szégyen az, ha az emberről sokan beszélnek, akár jót, akár rosszat mondanak is róla.

 

  • Kevély ló nagyot botlik.
    Jelentése: minél önhittebb valaki, annál súlyosabban érinti a bukás vagy a felsülés.

 

  • Ki a serény lovat sarkantyúzza, cigánykézre szánja.
    Néha a jó ló is cigánykézre kerül.
    Jelentése: a jó ló is tönkremegy, ha nagyon hajszolják vagy
    a szorgalmas ember is elveszti a munkakedvét, ha oktalanul sürgetik, hajtják.

 

  • Ki gyalog jár, lova mindig készen.
    Jelentése: aki szerényen, igénytelenül él, annak kevesebb a gondja.

 

  • Ki lopott lovon ül, zabolából itat.
    Jelentése: akinek bűn terheli a lelkiismeretét, az mindig nyugtalan.

 

  • Ki meghiszi lovát, kantár marad nála.
    Jelentése: aki fenntartás nélkül megbízik másokban, könnyen csalódhat.

 

  • Kinek nincsen lova, nem aggódik rajta.
    Jelentése: akinek nincs valamije, gondja sincs vele.

 

  • Komisz ló után szalad a csikó.
    Jelentése: az erősebb, erőszakosabb ember szab irányt a gyengébbeknek.

 

  • Könnyebb a ló mellett gyalogolni, mint a szavakat fontolgatni.
    Jelentése: nem könnyű dolog bölcsen, megfontoltan beszélni.

 

  • Könnyű ló után szekeret tolni.
    Jelentése: könnyű annak jótékonykodni, akinek bőven van mindene.

 

  • Közös lónak túrós (dered) a háta.
    Közös lónak kisebesedett (feltört) a háta.
    Jelentése: amit többen is használnak, az rendszerint hamar tönkremegy, mert a lelkiismeretlen emberek kevésbé vigyáznak rá, mint arra, ami csak az övék.

 

  • Ló botlik, nagyot botlik, csikó botlik, kicsit botlik.
    A vén ló nagyobbat botlik, mint a csikó.
    Jelentése: a felnőttek ballépéseinek súlyosabb következményei szoktak lenni, mint ha gyermekek hibáznak vagy
    az idősebb ember nagyobb bolondságokra képes, ha szerelmes, mint a fiatal.

 

  • Ló döglik, hám ürül, ember hal, ház ürül.
    Jelentése: minden dologban van valami jó is.

 

  • Ló elli a csikót, de abrak az anyja.
    Jelentése: csak ott lehet fejlett állattenyésztés, ahol megfelelő a takarmánytenyésztés vagy
    nem csak az a fontos, hogy létrejöjjön valami, hanem az is, hogy megmaradjon vagy, hogy
    fejlődjék.

 

  • Ló farkánál kantároz az ijedt katona.
    Jelentése: a félelem elveszi az ember eszét.

 

  • Lónak, lúdnak, leánynak nem kell (jó) hinni.
    Jelentése: a lányok éppen annyira kiismerhetetlenek és megbízhatatlanok, mint amennyire szeszélyes lehet a ló vagy a liba is.

 

  • Lopott lónak nincsen rossz út.
    Jelentése: a lopott lovon akármilyen úttalan úton is elnyargalnak.

 

  • Lóra termett a magyar.
    Jelentése: a magyar ember ügyesen megüli a lovat.

 

  • Lovat, borotvát, asszonyt nem szoktak kölcsön adni.
    Jelentése: amint a feleségét nem engedi át az ember másnak, éppúgy nem adja kölcsön a lovát és a borotváját sem.

 

  • Lovat is ad isten a jobbiknak.
    Jelentése: aki derék ember, az boldogul.

 

  • Lusta lónak korbács (ostor) az abrakja.
    Jelentése: aki lusta, azt kényszeríteni kell a munkára.

 

  • Másnak lovát inkább meghajtja a fuvaros.
    Jelentése: sokan kevésbé becsülik a másét, mint a magukét.

 

  • Mindenki a maga lovát dicséri.
    Minden ember a saját lovát dicséri.
    Jelentése: azt dicséri az ember, amije van.

 

  • Minden ló felrúgja a szerencsétlent.
    Jelentése: akit üldöz a balszerencse, annak minden kárára van.

 

  • Nehéz az agg (vén) lóból poroszkát csinálni.
    Jelentése: idősebb korban már nehéz valakit nevelni, megváltoztatni.

 

  • Nem csuda, ha megbotlik a vak ló.
    Jelentése: nem szokott az kifogástalan munka lenni, amelyet beteg, rokkant ember végez, vagy amelyet rossz szerszámmal, illetve nem kifogástalan anyagból készítettek.

 

  • Nem használ a jó ló, ha a kocsis nem jó.
    Jelentése: a tehetség még önmagában nem minden, élni is kell vele.

 

  • Nem illik a koszos lóra bársonynyereg.
    Jelentése: nem a drága öltözet az elegancia fő kelléke, a szép ruhát viselni is tudni kell.

 

  • Nem veszik a lovat csupán a szőréért.
    Jelentése: nem csak a szépségük szerint ítélik meg az eladó lányokat.

 

  • Ne tarts lovat, nem sántul meg.
    Jelentése: a haszonnal a kár is együtt jár.

 

  • Nincs az a ló, amelyikben – ha meg akarják venni – egy kis hibát ne találnának.
    Jelentése: a vevő a legjobb áruban is tud hibát találni.

 

  • Nincs öreg ló, csak rossz gazda.
    Jelentése: az öreg lónak is hasznát lehet venni, ha jól táplálják, kellőképp gondozzák.

 

  • Nyomtató lónak nem kötik be a száját.
    Nyomtató lónak nincs bekötve a szája (nem lehet a száját bekötni) Régen a gabona kiverését lovakkal végezték, az állat patája „nyomta ki” a szemeket a kalászból, így a ló munka közben fogyasztott a gabonából.
    Jelentése: aki valamely rábízott anyaggal (élelmiszerrel) dolgozik, rendszerint fogyaszt, használ is belőle.

 

  • Öreg ló bőrével fizet.
    Jelentése: az öreg lónak már csak akkor veszik hasznát, ha megdöglik, és a bőrét eladják.

 

  • Rest ló kövérebb.
    A rest ló mindig jobban hízik.
    Jelentése: a lusta emberek szoktak elhájasodni.

 

  • Rest ló mellett romlik a serény.
    Jelentése: lusta emberek között a szorgalmas ember is eltunyul.

 

  • Rest lovon nem fog a szó.
    Jelentése: aki lusta, annak hiába minden nógatás.

 

  • Rúgó ló sokszor tulajdon mesterét sújtja agyon.
    Jelentése: vannak kíméletlen, komisz emberek, akik épp annak ártanak, akinek a legtöbbet köszönhetik.

 

  • Sokat a ló sem bír.
    Jelentése: az emberi teljesítőképességnek is vannak határai.

 

  • Sok jó ló megszakad, amíg erkölcsét kitanulják.
    Jelentése: előbb alaposan meg kell ismernünk azt, akivel együtt kell dolgoznunk, vagy akire valamely munka, feladat elvégzését bízzuk.

 

  • Tarka (fehér) lótól nem vesznek vámot.
    Jelentése: mondják tréfásan vagy beugratásként a tarka, illetve fehér lóval utazó embereknek, arra célozva, hogy minden állat után a gazdájának kell vámot fizetnie.

 

  • Vak lóval temető szélén jár az ember.
    Jelentése: veszélyes dolog vak lóval járni.

 

  • Vén lóra könnyebb terhet rakj!
    Jelentése: öreg emberre kevésbé fárasztó munkát kell bízni, mint a fiatalokra.

 

  • Vén lóra (nem illik) vörös hám.
    Nem illik vén lónak csigás kantár.
    Jelentése: idős nőre nem illik élénk színű, fiatalos ruha vagy
    nem való idős embernek magánál sokkal fiatalabbat feleségül venni.

 

  • Vén lovat csikajáért, vénasszonyt pénzéért el nem kell venni.
    Jelentése: aki feleséget választ vagy lovat vesz, magát a nőt, illetve magát a lovat nézze, ne pedig azt, ami vele jár!

 

  • Zabált lónak egere nő.
    Jelentése: a mértéktelen táplálkozásnak betegség a következménye.

 

  • Zabolátlan lovat nehéz megtartani.
    Jelentése: ahhoz, hogy valakit, valamit hatalmunkban tartsunk, akaratunk szerint irányítsunk, megfelelő fegyelmező eszközökre is szükségünk van.

 

  • Zabos lóhoz ne közelíts!
    Jelentése: a zabon tartott ló rúgód szokott lenni.

 

  • Zabos lónak jókedv az ostora.
    Jelentése: a zabbal táplált lovat nem kell ütni, fut az a nélkül is.

 

  • Nagy a lócitrom, de ízetlen.
    Jelentése: azért, mert valaki vagy valami nagy, még nem feltétlenül jó is.

 

  • Kettő szalad lóháton: a rossz hír és a szerencsétlenség.
    Jelentése: a rossz hír hamarabb elterjed, mint a jó.

 

  • A lóröhögés is öröm.
    Jelentése: mindenki úgy mutatja ki örömét, ahogyan természetéből következik.

 

  • Nagy a lószar, de büdös.
    Jelentése: a nagy termetű ember is lehet lusta.

 

  • Jól lovagol, ki hasonlókkal lovagol.
    Jelentése: az a helyes, ha a maga fajtájúak társaságát keresi az ember.

 

  • Az menjen a lóvásárra, aki ért a lóhoz.
    Jelentése: jól csak úgy vásárolhatunk, ha vagy magunk is értünk ahhoz, amit venni akarunk, vagy hozzá értő ember tanácsát is meghallgatjuk.

 

  • Elég egy ménesből egy csikó.
    Jelentése: nem jó testvéreknek ugyanabból a családból nősülni.

 

  • Jobb egy ménes, mint egy csikó.
    Jelentése: nem érdemes megnősülni, egyért lemondani sok asszonyról, sok leányról.

 

  • A ménló ritkán rúgja meg a kancát.
    Jelentése: alávaló dolog férfiembernek nőt bántalmazni.

 

  • Ménló mellett a kanca falja fel az abrakot.
    Jelentése: aki talpig férfi, az szívesen lemond a magáéról is a párja javára.

 

  • Hetvenhét ostora van az Úristennek.
    Jelentése: sokféleképpen bűnhődhet az ember.

 

  • Legjobb ostor az abrak.
    Jelentése: ha jól abrakolják a lovat, nem kell ütni, húz az a nélkül is.

 

  • Nem rúg patkót a bakancsos lova.
    Jelentése: nem szokott a gyalogos katona lovagolni.

 

  • Patkóra a vak is találhat, de tűre nem.
    Jelentése: könnyű azt észrevenni, ami mindenkinek szembe tűnik.

 

  • A patkószeg is pénz.
    Jelentése: a kis értékű tárgyakat is meg kell becsülnünk.

 

  • Annak adják a sarkantyút, aki nem tudja összeverni.
    Jelentése: gyakran éppen annak van szerencséje, jómódja, aki nem tud vele élni.

 

  • A jó csődör vagy megvakul, vagy megsántul.
    Jelentése: kötődésképp mondják szemfájós vagy sántikáló férfinak.

 

  • Ahol a féket meglelik, a lovat is ott keresik.
    Jelentése: akit valamely vétken rajtacsípnek, azt más, nagyobb bűnökkel is vádolják.

 

  • Száz forintos paripa is botlik.
    Jelentése: mindenki követ el hibát, bárkivel megeshet, hogy helytelenül cselekszik.

 

  • Asszonnyal beszélni, lóval imádkozni.
    Jelentése: hiába beszél az ember annak a nőnek, aki makacs, önfejű vagy értetlen.

 

  • Kinek lova nincsen, gyalog jár az Pestre.
    Jelentése: mindenki úgy él, ahogyan anyagi körülményei engedik.

 

  • Hadakozásban jobb, ha lovad ellenség sövényéhez kötöd, mint a magadéhoz.
    Jelentése: jobb az ellenség földjén hadat viselni, mint otthon.

 

  • A félénk katona jobb lábával keresi a kengyelt.
    Jelentése: a félelem úgy megzavarja az elmét, hogy mindent fonákul végez az ember.

 

  • Pénzt, paripát, fegyvert sohase bízz másra!
    Jelentése: a pénzére, lovára, fegyverére maga vigyázzon mindenki.

 

  • Cigány is a maga lovát dicséri.
    Jelentése: mindenki a saját dolgával dicsekszik, azt dicséri, amije van.

 

  • Tarka lótól, gondolattól nem fizetnek vámot.
    Jelentése: mindenki azt gondolja, amit akar.

 

  • Végén csattan az ostor.
    Jelentése: a végén derül ki, hogy mit ér vagy hova vezet valaki
    a meglepő fordulat az események végén szokott bekövetkezni.

 

  • Annak adja az isten a sarkantyús csizmát, aki nem tud benne táncolni.
    Jelentése: sokszor annak jut a jómód vagy azt segíti a véletlen, aki nem tud a szerencséjével mit kezdeni.

 

  • Biztatja, mint cigány a lovát.
    Jelentése: üres ígérgetéssel rá akar beszélni valakit valamire
    hasztalanul biztat valakit.

 

  • Gazda szeme hizlalja a lovat.
    Jelentése: akkor boldogul az ember, ha maga néz utána a dolgának.

 

Forrás: O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások

Kép: pixabay.com