• Abrak indítja a lovat.
  Jelentése: nem lusta az a ló, amelyet jól abrakolnak.

• Abrakját hordozó lónak nem törik fel a háta.
  Jelentése: saját ügyében szívesen jár el az ember.

• Abrak pucolja a lovat.
  Jelentése: akkor fényes a ló szőre, ha rendszeresen kap abrakot.

• Ne akkor abrakolj, ha indulni kell!
  Jelentése: ne az utolsó percben láss hozzá a munkához!

• Asszonynak és lónak sohasem kell hinni.
  Asszonynak, lónak hinni nem lehet, az egyik megcsal, a másik megrúg.
  Lónak, asszonynak akkor higgy, ha hideg.
  Az asszony egy hiten van a lóval: mind a kettő kifog az emberen, míg kifoghat.
  Jelentése: elavult felfogás szerint a nők csalfák, megbízhatatlanok.

• Mosolygós asszonynak, girhes lónak, világos felhőnek nem kell hinni.
  Jelentése: a behízelgő külsejű nő és a világos felhő könnyen megtéveszti az embert.

• Bor hajtja a lovat, zab viszi a szekeret.
  Jelentése: ha van egy kis ital a kocsisban, gyorsan hajt, a zabbal tartott ló jól húz.

• Abrakos csikó könnyen fickándozik.
  Jelentése: könnyebb annak a munka, aki jól táplálkozik.

• Kis csikó nagy derestül hámot vonni tanul restül.
  Jelentése: a fiatalok az öregebbek nyomán cselekszenek.

• Csikó is anyja mellett szokik.
  Jelentése: a gyermek a szülő példáját szokta követni.

• Délceg (bojtorjános vagy kócos) csikóból válik (lesz) a jó (szép) paripa.
  Jelentése: eleven, pajkos gyerekből lesz a dolgos ember.

• Éhes csikó abrakkal álmodik.
  Jelentése: mindenki arról álmodik vagy ábrándozik, amire vágyik.

• Ha a csikót hamar fogod be, hamar elrontod.
  Jelentése: az idő előtt munkára fogott gyermek idő előtt megrokkan, megöregszik.

• Könnyű jó csikóból jó lovat nevelni.
  Jelentése: a jó gyermekből nem nehéz derék embert faragni.

• Rossz csikóból is válhat még jó ló.
  Jelentése: haszontalan, pajkos gyermekből is válhat derék ember.

• Virgonc csikót éri a baleset.
  Jelentése: a fürge, mozgékony gyerek szokott megsérülni.

• Míg a fű megnő, öregedé a ló.
  Jelentése: nem kap addig erőre a ló, amíg ki nem zöldül a legelő.

• Gebéből lesz a táltos.
  Jelentése: olykor éppen azok képesek rendkívüli teljesítményekre, akiket valamely közösség leghitványabbjainak tartottak.

• Kár a gebére ezüst patkó.
  Jelentése: nem való a csúnya nőre szép ruha vagy drága ékszer.

• Akkor zárja istállóját, mikor ellopták a lovát.
  Akkor ver lakatot az istállóra, mikor már kilopták a fakót vagy mikor már lovát lopták.
  Jelentése: akkor próbál védekezni a baj ellen, amikor már bekövetkezett.

• Addig zárd be istállódat, míg el nem lopták a lovadat.
  Jelentése: igyekezz megelőzni a bajt.

• Hegynek hajts, völgynek tarts.
  Jelentése: meredek úton kell nógatni a lovakat, a lejtőn hadd pihenjenek.

• A jó kanca vagy megvakul, vagy megsántul.
  Jelentése: kötődésképp mondják szemfájós vagy sántikáló nőnek.

• Kanca elli a csikót, de zab az anyja.
  Jelentése: aki lovat akar tartani, abrakról is kell gondoskodnia.

• Kancarúgás nem oly fájós.
  Jelentése: a nőkkel való enyelgés közben kapott ütés nem sérti a férfi becsületét.

• Ahol a kantárt meglelik, a lovat is ott keresik.
  Ahol a kantár van, ott keresd a lovat is.
  Jelentése: azt gyanúsítják nagyobb bűn elkövetésével, akire valamely kisebb bűn már rábizonyult.

• Más a kengyel, más a lengyel.
  Jelentése: nem szabad a látszatra hasonló dolgokat összetéveszteni egymással.

• A jó kocsis inkább az anyját, mint a lovát veri.
  Jelentése: jó kocsis nem veri a lovat.

• Bolond kocsisnak részeg a lova.
  Jelentése: ahol rossz a vezetés, ott rendetlenül folynak a dolgok.

• Kocsis issza meg a bort, a ló részegszik (szédül) meg tőle.
  Jelentése: részeg kocsisnak nem mennek egyenesen a lovai vagy
  ahol részeges, bolondos ember irányít, ott nem megy jól a munka.

• Kocsis oda hajtja, hova úr akarja az úton a lovakat.
  Jelentése: az alkalmazottak, a beosztottak úgy végzik a munkájukat, ahogy irányítják, vezetik őket.

• Rossz kocsis az, amelyik a jobb lovat üti.
  Rossz kocsis is mindig a jobb lovat üti.
  Jelentése: csak a rossz vezető dorgálja azokat a beosztottakat, akik többet dolgoznak, jobb teljesítményt érnek el, mint a többiek.

• Szemes kocsis, szemes ló kerek számra (kerékszámra) igen jó.
  Jelentése: az a jó, ha óvatos a kocsis is meg a ló is.

• A kovács nem sokat ér a fújtató nélkül.
  Jelentése: csak akkor fojtathatja az ember a mesterségét, ha a szerszámjai is megvannak hozzá.

• Egy kovács nem kovács, két kovács egy kovács.
  Jelentése: a kovácsműhelyben legalább két ember kell ahhoz, hogy jól elláthassa a munkát.

• Kovács is azért tartja a fogót, hogy meg ne süsse a kezét.
  Azért tart harapófogót a kovács, hogy kezét meg ne égesse.
  Jelentése: mindenki úgy védekezik a bajok, gondok elől, ahogy éppen tud vagy
  senki sem akar magának ártani.

• Kovács kovácsra irigykedik.
  Jelentése: azok szoktak agyarkodni egymásra, akik riválisok.

• Kovácstól a szenet nem veszi az okos.
  Szenet kovácstól nem vehetni nyertesen.
  Szenet ne végy kovácstól.
  Jelentése: ott kell valamit vásárolni, ahol annak az eladásával foglalkoznak.

• Nem lesz abból kovács, kinek nem kell a kalapács
  Jelentése: gyakorlás nélkül semmit sem lehet elsajátítani.

• Nem minden kovácsból telik lakatos.
  Kovács akar kitenni a lakatoson.
  Jelentése: nincs mindenkinek tehetsége a finom, aprólékos munkához.

• Szurtos kovács – fényes garas.
  Jelentése: sok piszokkal jár a kovácsmesterség, de jól jövedelmező foglalkozás.

• Ahol a kötőféket megtalálják, ott keresik a lovat is.
  Akinél a kötőfék, annál van a csikó is.
  Hol a kötőfék ott a ló is.
  Jelentése: akire valamely kisebb vétek rábizonyult, azt nagyobb bűnök elkövetésével is joggal gyanúsítják.

• Lábáról fejik a lovat, hátáról a birkát.
  Jelentése: a lónak a lába, a juhnak a gyapja hajt hasznot.

• Abrakvivő lónak nem törik fel a háta.
  Jelentése: a maga ügyében szívesen fáradozik az ember.

• Fáradt (leglustább) ló is farka előtt jár.
  Nincs oly rest ló, ki előbb ne járna farkánál.
  Jelentése: bármennyire fáradt, akármennyire is lusta valaki, egy kevés hasznát mégiscsak lehet venni.

• Herélt ló is megcsikózik néha.
  A herélt ló is megcsikózik néha, mikor leveti Málé Petit.
  Jelentése: mondták, ha a herélt ló levetett valakit a hátáról.

• Jó lónak nem kell ostor.
  A futós lónak nem kell ostor.
  A jó lónak zabla kell, nem ostor.
  A jó lovat nem az ostor, hanem a zabla vezeti.
  Nem kell a serény lónak sarkantyú.
  Jelentése: a jó munkás elvégzi a maga dolgát nógatás nélkül is.

• A jó ló télben is kapál magának.
  Jelentése: aki életrevaló, nehéz körülmények között is megkeresi a kenyerét.

• A jó lónak nincsen rossz út.
  Jelentése: aki szeret dolgozni, minden munkát szívesen vállal.

• A jó lovat istállóban is megkeresik.
  Jelentése: az igazi értékekről hírverés nélkül is tudomást szereznek.

• Akinek lova nincs, járjon gyalog.
  Akinek lova nincs, gyalog menjen Pestre.
  Jelentése: akinek nincs módja, az ne urizáljon, hanem alkalmazkodjék anyagi lehetőségeihez.

• A ló farkát is lehet felfelé szoktatni.
  Jelentése: szoktatással sok mindent elérhet az ember.

• A ló is szépre nyerít.
  Jelentése: minden férfi örül, ha szép nőt lát.

• A ló kötőfékkel jár.
  Ki lovat veszen, a féket is vele veszi.
  Jelentése: ami hozzá tartozik valamihez, azt együtt is kell adni vele.

• A lónak fia csak ló lesz.
  Jelentése: nem szokott a gyermek nagyon elütni a szüleitől.

• A lónak négy lába van, mégis megbotlik.
  Jelentése: mindenki követ el hibát, mindenki tévedhet.

• A lónak zab az anyja.
  Jelentése: a zab táplálja leginkább a lovat.

• A ló nyalkaság, az ökör gazdaság.
  Jelentése: a lóval parádézni lehet, de ökröt tartani kifizetődőbb.

• A lovat nem ostorral, hanem abrakkal lehet megindítani.
  Jelentése: nem ütni kell a lovat, hanem abrakolni, akkor indít, húz jól.

• A lusta ló megindítja ugyan a kocsit, de ismét abbahagyja.
  Jelentése: a lusta ember is hozzáfog ugyan a munkához, de hamar abbahagyja.

• A nyakas lónak nyakába hányják a kötelet.
  Jelentése: ha valaki makacsul ragaszkodik valamely ostoba elgondolásához, hagyják vesztébe rohanni.

• A vén ló is megröhögi az abrakot.
  Jelentése: az idős ember is tudja élvezni az élet örömeit vagy
  az öreg ember is szeret pajkoskodni a nőkkel, ha komolyabb szándékai már nincsenek is.

• Azt a lovat ütik, amelyik húz.
  Lovat is azt ütik, amelyik a jobban (legjobban) húz.
  Olykor a serény lovat is megütik.
  Jelentése: attól kívánnak, vagy arra bíznak több munkát, aki egyébként is jól dolgozik.

• Döglött lónak nem kell kötőfék.
  Jelentése: ha már egyszer oda van valami, vagy ha idejében elmulasztott valamit az ember, azon utólag már ne segíthet.

• Döglött lovat kár patkolni.
  Döglött lóra patkó nem kell.
  Jelentése: amin már egyszer rajtavesztett az ember, arra kár költeni, azzal már nem érdemes újra kísérletezni.

• Éhes lónak zabon az esze.
  Jelentése: mindenkinek azon jár az esze, amire vágyik, ami hiányzik neki.

• Fáradt lónak farka is nehéz.
  A fáradt lónak patkója is nehéz.
  Jelentése: az elcsigázott embernek a legkisebb munka is nehezére esik.

• Fehér lónak, világos felhőnek nem kell hinni.
  Jelentése: fehér ló is lehet hamis, világos felhőből is jöhet zápor vagy jégeső.

• Fogadott lónak rövidebb a mérföld.
  Jelentése: a fogadott lovat kevésbé kíméli az ember, mint a sajátját, s ezért rendszeresen gyorsabban is jár vele.

• Fortélyos lónak jó kantár kell.
  Jelentése: akinek furfangos, ravasz emberrel van dolga, annak vigyáznia kell, hogy ki ne fogjon rajta.

• Gyakorta agg lovon verik agyon a farkast.
  A nyulat agg lovon verik néha agyon.
  Jelentése: az idős ember olykor jobban ellátja a dolgát, mint a fiatal.

• Ha a lónak pénze volna, abrakot fordítana rajta.
  Jelentése: akit csak a hasa érdekel, az mindenét ennivalóra költi.

• Ha csak egy lovad van, ne tarts neki szolgát!
  Jelentése: nem kell az olyan munkához alkalmazottat fogadni, amelyet az ember maga is elvégezhet.

• Ha kétfelől húz a ló, árokba fordul a szekér.
  Jelentése: az egymásnak ellentmondó utasítások zavart, bajt okozhatnak.

• Ha ló nincs, szamár is jó.
  Ahol ló nincs, a szamár is elkél.
  Jelentése: jobb híján megelégszünk azzal is, ami éppen van.

• Ha lovadat jól tartod, magadnak használsz.
  Jelentése: rosszul táplált lovat tartani merő ráfizetés.

• Ha lovad nincsen, talpad készen legyen.
  Jelentése: csakis olyan eszközökkel érhetjük el célunkat, amelyek rendelkezésünkre is állnak.

• Ha rugdos a ló, végy el abrakából.
  Jelentése: az élelem csökkentésével is lehet fegyelmezni.

• Hazafelé a ló is jobban megy.
  A ló is jobban üget hazafelé.
  Jelentése: mindenki vágyik haza.

• Herélt lónak csak egy a lába.
  Egy jó lónak csak egy a lába.
  Jelentése: ha csak egy lába törik is el a lónak, semmi hasznát nem veheti többé vagy
  ha egy dologban megbízhatatlannak bizonyul valaki, más tekintetben sem bíznak meg
  benne.

• Herélt lovat talpáról szoktak fejni.
  Jelentése: a lónak aszerint vesszük hasznát, hogy milyen a lába.

• Holnapra is kell a ló.
  Jelentése: oktalanság úgy élni, hogy csak a mára gondol az ember, a jövőjével meg nem törődik.

• Idegen lóról út közben is le kell szállni.
  Lopott lórul tenger közepén is leszállítanak.
  Jelentése: nem sokra megy az ember az olyan holmival, amelyhez nem tisztességes úton jutott.

• Jobb a lovat ellenség sövényéhez, mint maga karójához kötni.
  Jelentése: jobb az ellenség földjén hadat viselni, mint hagyni, hogy ellenség dúlja a hazát.

• Jó ló is megrestül, ha nem abrakolják.
  Megrestül a ló is ha nem abrakolják.
  Jelentése: nem lehet attól az embertől vagy attól az állattól jó munkát várni, akit illetve amit nem élelmeznek megfelelően.

• Jó ló kétszer húz.
  Jelentése: a szorgalmas, lelkiismeretes emberre mindig több munka hárul, mint a lustára.

• Jó ló után porzik az út.
  Jelentése: nem szégyen az, ha az emberről sokan beszélnek, akár jót, akár rosszat mondanak is róla.

• Kevély ló nagyot botlik.
  Jelentése: minél önhittebb valaki, annál súlyosabban érinti a bukás vagy a felsülés.

• Ki a serény lovat sarkantyúzza, cigánykézre szánja.
  Néha a jó ló is cigánykézre kerül.
  Jelentése: a jó ló is tönkremegy, ha nagyon hajszolják vagy
  a szorgalmas ember is elveszti a munkakedvét, ha oktalanul sürgetik, hajtják.

• Ki gyalog jár, lova mindig készen.
  Jelentése: aki szerényen, igénytelenül él, annak kevesebb a gondja.

• Ki lopott lovon ül, zabolából itat.
  Jelentése: akinek bűn terheli a lelkiismeretét, az mindig nyugtalan.

• Ki meghiszi lovát, kantár marad nála.
  Jelentése: aki fenntartás nélkül megbízik másokban, könnyen csalódhat.

• Kinek nincsen lova, nem aggódik rajta.
  Jelentése: akinek nincs valamije, gondja sincs vele.

• Komisz ló után szalad a csikó.
  Jelentése: az erősebb, erőszakosabb ember szab irányt a gyengébbeknek.

• Könnyebb a ló mellett gyalogolni, mint a szavakat fontolgatni.
  Jelentése: nem könnyű dolog bölcsen, megfontoltan beszélni.

• Könnyű ló után szekeret tolni.
  Jelentése: könnyű annak jótékonykodni, akinek bőven van mindene.

• Közös lónak túrós (dered) a háta.
  Közös lónak kisebesedett (feltört) a háta.
  Jelentése: amit többen is használnak, az rendszerint hamar tönkremegy, mert a lelkiismeretlen emberek kevésbé vigyáznak rá, mint arra, ami csak az övék.

• Ló botlik, nagyot botlik, csikó botlik, kicsit botlik.
  A vén ló nagyobbat botlik, mint a csikó.
  Jelentése: a felnőttek ballépéseinek súlyosabb következményei szoktak lenni, mint ha gyermekek hibáznak vagy
  az idősebb ember nagyobb bolondságokra képes, ha szerelmes, mint a fiatal.

• Ló döglik, hám ürül, ember hal, ház ürül.
  Jelentése: minden dologban van valami jó is.

• Ló elli a csikót, de abrak az anyja.
  Jelentése: csak ott lehet fejlett állattenyésztés, ahol megfelelő a takarmánytenyésztés vagy
  nem csak az a fontos, hogy létrejöjjön valami, hanem az is, hogy megmaradjon vagy, hogy
  fejlődjék.

• Ló farkánál kantároz az ijedt katona.
  Jelentése: a félelem elveszi az ember eszét.

• Lónak, lúdnak, leánynak nem kell (jó) hinni.
  Jelentése: a lányok éppen annyira kiismerhetetlenek és megbízhatatlanok, mint amennyire szeszélyes lehet a ló vagy a liba is.

• Lopott lónak nincsen rossz út.
  Jelentése: a lopott lovon akármilyen úttalan úton is elnyargalnak.

• Lóra termett a magyar.
  Jelentése: a magyar ember ügyesen megüli a lovat.

• Lovat, borotvát, asszonyt nem szoktak kölcsön adni.
  Jelentése: amint a feleségét nem engedi át az ember másnak, éppúgy nem adja kölcsön a lovát és a borotváját sem.

• Lovat is ad isten a jobbiknak.
  Jelentése: aki derék ember, az boldogul.

• Lusta lónak korbács (ostor) az abrakja.
  Jelentése: aki lusta, azt kényszeríteni kell a munkára.

• Másnak lovát inkább meghajtja a fuvaros.
  Jelentése: sokan kevésbé becsülik a másét, mint a magukét.

• Mindenki a maga lovát dicséri.
  Minden ember a saját lovát dicséri.
  Jelentése: azt dicséri az ember, amije van.

• Minden ló felrúgja a szerencsétlent.
  Jelentése: akit üldöz a balszerencse, annak minden kárára van.

• Nehéz az agg (vén) lóból poroszkát csinálni.
  Jelentése: idősebb korban már nehéz valakit nevelni, megváltoztatni.

• Nem csuda, ha megbotlik a vak ló.
  Jelentése: nem szokott az kifogástalan munka lenni, amelyet beteg, rokkant ember végez, vagy amelyet rossz szerszámmal, illetve nem kifogástalan anyagból készítettek.

• Nem használ a jó ló, ha a kocsis nem jó.
  Jelentése: a tehetség még önmagában nem minden, élni is kell vele.

• Nem illik a koszos lóra bársonynyereg.
  Jelentése: nem a drága öltözet az elegancia fő kelléke, a szép ruhát viselni is tudni kell.

• Nem veszik a lovat csupán a szőréért.
  Jelentése: nem csak a szépségük szerint ítélik meg az eladó lányokat.

• Ne tarts lovat, nem sántul meg.
  Jelentése: a haszonnal a kár is együtt jár.

• Nincs az a ló, amelyikben – ha meg akarják venni – egy kis hibát ne találnának.
  Jelentése: a vevő a legjobb áruban is tud hibát találni.

• Nincs öreg ló, csak rossz gazda.
  Jelentése: az öreg lónak is hasznát lehet venni, ha jól táplálják, kellőképp gondozzák.

• Nyomtató lónak nem kötik be a száját.
  Nyomtató lónak nincs bekötve a szája (nem lehet a száját bekötni) Régen a gabona kiverését lovakkal végezték, az állat patája „nyomta ki” a szemeket a kalászból, így a ló munka közben fogyasztott a gabonából.
  Jelentése: aki valamely rábízott anyaggal (élelmiszerrel) dolgozik, rendszerint fogyaszt, használ is belőle.

• Öreg ló bőrével fizet.
  Jelentése: az öreg lónak már csak akkor veszik hasznát, ha megdöglik, és a bőrét eladják.

• Rest ló kövérebb.
  A rest ló mindig jobban hízik.
  Jelentése: a lusta emberek szoktak elhájasodni.

• Rest ló mellett romlik a serény.
  Jelentése: lusta emberek között a szorgalmas ember is eltunyul.

• Rest lovon nem fog a szó.
  Jelentése: aki lusta, annak hiába minden nógatás.

• Rúgó ló sokszor tulajdon mesterét sújtja agyon.
  Jelentése: vannak kíméletlen, komisz emberek, akik épp annak ártanak, akinek a legtöbbet köszönhetik.

• Sokat a ló sem bír.
  Jelentése: az emberi teljesítőképességnek is vannak határai.

• Sok jó ló megszakad, amíg erkölcsét kitanulják.
  Jelentése: előbb alaposan meg kell ismernünk azt, akivel együtt kell dolgoznunk, vagy akire valamely munka, feladat elvégzését bízzuk.

• Tarka (fehér) lótól nem vesznek vámot.
  Jelentése: mondják tréfásan vagy beugratásként a tarka, illetve fehér lóval utazó embereknek, arra célozva, hogy minden állat után a gazdájának kell vámot fizetnie.

• Vak lóval temető szélén jár az ember.
  Jelentése: veszélyes dolog vak lóval járni.

• Vén lóra könnyebb terhet rakj!
  Jelentése: öreg emberre kevésbé fárasztó munkát kell bízni, mint a fiatalokra.

• Vén lóra (nem illik) vörös hám.
  Nem illik vén lónak csigás kantár.
  Jelentése: idős nőre nem illik élénk színű, fiatalos ruha vagy
  nem való idős embernek magánál sokkal fiatalabbat feleségül venni.

• Vén lovat csikajáért, vénasszonyt pénzéért el nem kell venni.
  Jelentése: aki feleséget választ vagy lovat vesz, magát a nőt, illetve magát a lovat nézze, ne pedig azt, ami vele jár!

• Zabált lónak egere nő.
  Jelentése: a mértéktelen táplálkozásnak betegség a következménye.

• Zabolátlan lovat nehéz megtartani.
  Jelentése: ahhoz, hogy valakit, valamit hatalmunkban tartsunk, akaratunk szerint irányítsunk, megfelelő fegyelmező eszközökre is szükségünk van.

• Zabos lóhoz ne közelíts!
  Jelentése: a zabon tartott ló rúgód szokott lenni.

• Zabos lónak jókedv az ostora.
  Jelentése: a zabbal táplált lovat nem kell ütni, fut az a nélkül is.

• Nagy a lócitrom, de ízetlen.
  Jelentése: azért, mert valaki vagy valami nagy, még nem feltétlenül jó is.

• Kettő szalad lóháton: a rossz hír és a szerencsétlenség.
  Jelentése: a rossz hír hamarabb elterjed, mint a jó.

• A lóröhögés is öröm.
  Jelentése: mindenki úgy mutatja ki örömét, ahogyan természetéből következik.

• Nagy a lószar, de büdös.
  Jelentése: a nagy termetű ember is lehet lusta.

• Jól lovagol, ki hasonlókkal lovagol.
  Jelentése: az a helyes, ha a maga fajtájúak társaságát keresi az ember.

• Az menjen a lóvásárra, aki ért a lóhoz.
  Jelentése: jól csak úgy vásárolhatunk, ha vagy magunk is értünk ahhoz, amit venni akarunk, vagy hozzá értő ember tanácsát is meghallgatjuk.

• Elég egy ménesből egy csikó.
  Jelentése: nem jó testvéreknek ugyanabból a családból nősülni.

• Jobb egy ménes, mint egy csikó.
  Jelentése: nem érdemes megnősülni, egyért lemondani sok asszonyról, sok leányról.

• A ménló ritkán rúgja meg a kancát.
  Jelentése: alávaló dolog férfiembernek nőt bántalmazni.

• Ménló mellett a kanca falja fel az abrakot.
  Jelentése: aki talpig férfi, az szívesen lemond a magáéról is a párja javára.

• Hetvenhét ostora van az Úristennek.
  Jelentése: sokféleképpen bűnhődhet az ember.

• Legjobb ostor az abrak.
  Jelentése: ha jól abrakolják a lovat, nem kell ütni, húz az a nélkül is.

• Nem rúg patkót a bakancsos lova.
  Jelentése: nem szokott a gyalogos katona lovagolni.

• Patkóra a vak is találhat, de tűre nem.
  Jelentése: könnyű azt észrevenni, ami mindenkinek szembe tűnik.

• A patkószeg is pénz.
  Jelentése: a kis értékű tárgyakat is meg kell becsülnünk.

• Annak adják a sarkantyút, aki nem tudja összeverni.
  Jelentése: gyakran éppen annak van szerencséje, jómódja, aki nem tud vele élni.

• A jó csődör vagy megvakul, vagy megsántul.
  Jelentése: kötődésképp mondják szemfájós vagy sántikáló férfinak.

• Ahol a féket meglelik, a lovat is ott keresik.
  Jelentése: akit valamely vétken rajtacsípnek, azt más, nagyobb bűnökkel is vádolják.

• Száz forintos paripa is botlik.
  Jelentése: mindenki követ el hibát, bárkivel megeshet, hogy helytelenül cselekszik.

• Asszonnyal beszélni, lóval imádkozni.
  Jelentése: hiába beszél az ember annak a nőnek, aki makacs, önfejű vagy értetlen.

• Kinek lova nincsen, gyalog jár az Pestre.
  Jelentése: mindenki úgy él, ahogyan anyagi körülményei engedik.

• Hadakozásban jobb, ha lovad ellenség sövényéhez kötöd, mint a magadéhoz.
  Jelentése: jobb az ellenség földjén hadat viselni, mint otthon.

• A félénk katona jobb lábával keresi a kengyelt.
  Jelentése: a félelem úgy megzavarja az elmét, hogy mindent fonákul végez az ember.

• Pénzt, paripát, fegyvert sohase bízz másra!
  Jelentése: a pénzére, lovára, fegyverére maga vigyázzon mindenki.

• Cigány is a maga lovát dicséri.
  Jelentése: mindenki a saját dolgával dicsekszik, azt dicséri, amije van.

• Tarka lótól, gondolattól nem fizetnek vámot.
  Jelentése: mindenki azt gondolja, amit akar.

• Végén csattan az ostor.
  Jelentése: a végén derül ki, hogy mit ér vagy hova vezet valaki
  a meglepő fordulat az események végén szokott bekövetkezni.

• Annak adja az isten a sarkantyús csizmát, aki nem tud benne táncolni.
  Jelentése: sokszor annak jut a jómód vagy azt segíti a véletlen, aki nem tud a szerencséjével mit kezdeni.

• Biztatja, mint cigány a lovát.
  Jelentése: üres ígérgetéssel rá akar beszélni valakit valamire
  hasztalanul biztat valakit.

• Gazda szeme hizlalja a lovat.
  Jelentése: akkor boldogul az ember, ha maga néz utána a dolgának.

Forrás: O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások

Kép: pixabay.com