Heti Lovas: Kaló Martin

Heti Lovas című rovatunkban olyan lovasokkal ismerkedhettek meg, akik a lovas sportok valamelyik ágában jeleskednek vagy csak hobbilovasok, akiknek mindenük a ló. Minden héten új lovasnak tesszük fel az alábbi öt kérdést.

Ismerkedjetek meg Kaló Martinnal.

Kaló Martin vagyok, 15 éves gimnazista. A Borsod megyei Csokvaományban élek, a Bükk északi lábánál található kis községben. Nagyon szeretem a természetet, mindenféle állat nagy kedvencem. Hobbim a fotózás, lovaglás és háziállatok tartása. A lovak már elődjeim életében is fontos szerepet kaptak. Innen ered a szeretetük. Senki nem terelt a lovak, lovasok útjára, már kiskorom óta oda vagyok ezekért a fenséges, kecses kiállású állatokért, akik nekem meghatározó személyeket jelentenek az éltetemben.

1.Hogyan kerültem kapcsolatba a lovakkal?

Anyai és apai ágról is egy-egy üknagyapámról tudok, akik igen nagyon foglalkoztak lótartással. Elképzelésem szerint tőlük ered a lovak szeretete a családban. Az egyikük a szomszéd falu földesuránál volt ún. parádés kocsis, a másik az akkori termelőszövetkezetben volt fogatos. Idősebb rokonaim sokat mesélnek a régi időkről. Elmondásuk szerint, akinek lova nem volt, annak semmije se. Ezért ők a lovakat nagy becsben tartották. Engem senki nem kényszerített, hogy lovasember legyek, már kis gyermekkorom óta vonzanak ezek az állatok. Amióta az eszemet tudom a község minden lován ültem, ha többször nem, egyszer. Erre felé is már-már érdekességnek kezelik, ha valakinek van lova, amit én nagyon sajnálok. Sajnos mára az egész faluban négy ló maradt összesen, ami szerintem borzasztóan kevés.

Található itt egy tanya, ahol két gyönyörű lipicai ló “lakik”, Kenter (herélt) és Karmen (kanca). Amióta felfedeztem őket nagyon sokszor kimegyek hozzájuk. Ez tart már körülbelül két éve. Tavaly decemberben vettem a bátorságot és felvettem a gazdájukkal a kapcsolatot. Felajánlottam neki, hogy szívesen gondoznám, lovagolnám a lovakat. Ő örült is ennek, mert neki nem sok ideje van a lovakkal foglalkozni. Meg is állapodtunk, hogy lovagolhatom, gondozhatom, és szinte bármit csinálhatok a lovaival. Ezért hálás vagyok Neki, mert ezzel egy álmom vált valóra, ezúton is köszönöm a bizalmadat! Már-már a saját lovaimnak érzem őket, annyira jól összebarátkoztunk. Nagyon okos, tanulékony lovak és jó barátok. Ha velük vagyok, elfelejtem minden gondomat, bánatomat. Ha tehetem, minden nap kimegyek hozzájuk. Ha másra nem is, legalább egy simogatásra.

2.Hobbi szinten lovagolsz, vagy szeretnél a lovassport valamelyik szakágában jeleskedni?

Jelenleg hobbi szinten lovagolok a faluban, ahol élek. De egyszer -kétszer lovardában is megfordulok. Pontosan nem tudom, hogy hány éve lovagolok. Gyakorlatilag amióta az eszemet tudom. Komolyabban azonban körülbelül három éve. Elég ritkán ülök lóhátra, mert inkább a földről való munka, a szabad idomítás szerelmese vagyok. Így közelebb vagyok a lóhoz, nem egy vasdarabbal irányítom. Így jobban megértjük egymást. Sokszor Pat Parelli játékos módszereit alkalmazom az adott ló fejlesztésére.

3.,,Van valami a lovak külsőjében, ami jót tesz az ember belsőjének.” Te mit kaptál a lovaktól?

Első sorban szabadságot, és sok örömöt. Amikor velük vagyok csak a jóra, a szépre tudok gondolni. Társaságot és barátságot kaptam tőlük. Nagyon örülök annak, hogy a szabadidőmben nem az okostelefont, és az egyéb modern elektronikus eszközöket látom, hanem szinte csak a lovakat látom. Ezzel a tevékenységemmel együtt jár a friss levegő, a természet megismerése és nem utolsó sorban a sport is.
,,…Szolgálatra kész mégsem szolga.” Ezt az idézetet tartom szem előtt és ezen az elven fogom fejleszteni a lovastudásomat.

4.Ki a kedvenc lovad, mitől más Ő, mint a többi ló?

Jelenleg két lóval foglalkozom, Kenterrel és Karmennel. Ők tiszta vérű lipicai fajtájú lovak, akiket nagyon szeretek, mégis Kentert szeretem jobban, mert nagyon megfogott a különleges személyisége. Ő amint már említettem egy lipicai ló, aki kilenc éves, herélt, szürke színű paci. Teljesen eltér a személyisége a többi lóétól. Félénk, csendes, de ha valakiben megbízik, neki adja egész lényét. Készségesen dolgozó, okos, tanulékony ló. Száz százalékban megbízok benne, és Ő is bennem, hiszen ha nem így lenne, nem lenne meg köztünk ez a jó összhang.

5.Mit üzensz azoknak, akik még nem ültek lóháton, de szeretnék kipróbálni?

Először is: Próba szerencse! Ha valaki egyszer rászánja magát, és felül egy ló hátára, már az első alkalommal kiderül, hogy tetszik-e neki és, hogy kívánja-e tovább folytatni a lovaglás művészetét. Hiszen a lovaglás egy művészetnek is nyugodtan tekinthető sport. Nagyon ajánlom mindenkinek a lovakat, mint társ, barát, és mint LÓ. Mindenki megérdemel egy esélyt, de ha valaki beleszeret ezekbe a királyi megjelenésű jószágokba, készüljön fel, hogy ez egy életen át tartó tanulás, tevékenység, hivatás lesz. Sok szerencsét kívánok minden lovasnak a jövőben!

Köszönjük Martinnak a válaszokat. Gratulálunk az eddigi eredményeihez és további sok sikert, valamint jó lovazást kívánunk Neki!

Kapcsolódó cikkek