Lovas polgárőrök

Magyarországon ma már több mint 50.000 fő vesz részt bűnmegelőzésben a polgárőrség keretein belül. A szervezet megalakulása óta nagyban hozzájárul hazánk közbiztonságának javításához. E nemes szolgálatot egyre több településen lovak segítségével végzik, ők a lovas polgárőrök. Az egyes települések nehezen megközelíthető területein nekik köszönhetjük vagyontárgyaink és személyi épségünk biztonságát. Az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) Lovas Tagozatának Elnöke, Dr. Rácz Adrienn mutatja be lovas tagozatukat.

Mikor alakult meg a polgárőrségnek ez az ága és hány tagja van jelenleg?

Elszigetelt, egyedi példák a polgárőr lovas szolgálatról a média híradásaiban már 2000-ben napvilágot láttak, azonban az Országos Polgárőr Szövetség elnökségében 2005 őszén merült fel először, hogy a lóval megerősített polgárőr szolgálatot szervezetté tegyék. Az OPSZ 2007. augusztusában, majd 2008. januárjában összesen 19 anyakancát és 6 szopós csikót kapott az ORFK somogysárdi ménesének felszámolása során. A lovakhoz teljes felszerelést biztosított az OPSZ, a lovakat felszereléssel együtt 13 db polgárőr egyesület kapta meg használatra. A lovak elhelyezése magánházaknál vagy lovardában történt, a használó egyesületek maguk finanszírozták a lovak tartási költségeit a polgárőrök és más támogatók felajánlásokból. A lovas járőrszolgálatok megvalósítására több helyütt önerőből is lépéseket tettek. 2012. tavaszán az OPSZ által kilovasított – fentebb említett – 13 polgárőr egyesületen túlmenően, az elmúlt évek sajtó hírei szerint további 23 település működött valamilyen formában lovas szolgálatadás a polgárőr egyesületek keretében. A lovas szolgálati forma alulról, a tagszervezeti egyesületek szintjéről szerveződve kelt életre. Időközben egyre inkább a figyelem középpontjába került a kis települések, azon belül is a külterületek biztonsága, a “vidék Magyarországának” védelme.

Ezen előzmények után, a lovas tevékenység szervezetté tétele érdekében – a Lakiteleki Polgárőr Egyesület lovasainak kezdeményezését – Szabó Mihály (†), a Bács-kiskun Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségének elnökének közbenjárására maga az OPSZ elnöke, dr. Túrós András karolta fel. Az OPSZ elnöke az egységes elvek szerinti szolgálatadás és a szakmai ismeretek elmélyítése végett egy szakmai tagozat létesítését javasolta a lovasok részére. Az OPSZ Elnöksége 2012. április hó 20. napján megtartott ülésén létrehozta szakmai tagozataként a lovas tagozatot (továbbiakban: a Tagozat).

A Tagozat az OPSZ tagszervezeteinek lovas járőrszolgálati tevékenységének megszervezésére, működtetésére és összehangolására, valamint szakmai iránymutatás nyújtására, programok, irányelvek elméleti és gyakorlati kidolgozására, megvalósítására létrehozott operatív tervező szerv. Önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik.

A Tagozat – állandóan frissülő felmérése alapján – jelenleg 819 polgárőr végez országszerte lovas szolgálatot mintegy 624 lóval, 161 településen.

kor nem

Miben lehetnek hatékonyabbak a lovas polgárőrök a többi önkéntes társukkal szemben?

A lovas polgárőr szolgálat elsődlegesen a külterületek (pl.: tanyás részek, üdülőterületek, hétvégi házak, gyümölcsösök, mezőgazdasági területek, állattartó telepek, erdők, természetes vizek, vízügyi létesítmények, stb.) vagyonvédelme érdekében kifejtett bűnmegelőzési tevékenység speciális formájaként működik. A lovasok járőröző szolgálatuk során sokkal többet tapasztalnak, mint a területet gyalogosan vagy gépjárművel bejáró társaik, a nehéz időjárási és terepviszonyok esetén is alkalmazhatóak. A lovasok az elkövetőket hangtalanul tudják megközelíteni, továbbá a nyeregből, helyzetüknél fogva magasabbról, jóval messzebbre ellátnak, illetve belátnak magasabb sövények, kerítések fölött is, könnyebben észlelik az anomáliákat (pl. betörés nyomait az ingatlanon, avagy magatehetetlen embert az udvaron, stb…) a gyalogos vagy gépjárművel szolgálatot adókhoz képest. A lovas szolgálat a gépkocsival járőrözők szolgálatát kiegészíteni, s nem helyettesíteni hivatott. A lovasok elsődlegesen ugyanis olyan külterületi részeken látják el rendszeresen a szolgálatukat, ahová a gépkocsival járőrözők csak ritkán jutnak el.

célterületek

Milyen felszerelésekre van szüksége egy lovas polgárőrnek?

A polgárőr szolgálat ellátása során az állampolgároknak egyértelművé kell tenni, hogy polgárőr lovassal találkoznak, ezért a jogi szabályozásnak megfelelő formaruha, jól-láthatósági mellény és polgárőr igazolvány viselése kötelező. A lovaknak egységes felszerelése jól- láthatósági fényvisszaverővel ellátott feliratozott nyeregalátétekben és ínvédőkből, illetve vesetakarókból áll. Ezeket a OPSZ központi költségvetéséből finanszírozza.

Ki biztosítja a lovakat a szolgálathoz?

Figyelemmel arra, hogy egy önkéntes, társadalmi tevékenységről van szó, a polgárőr egyesületek lovas szolgálatának működtetése szempontjából a legelterjedtebb, egyúttal a legköltségkímélőbb forma, hogy a lovas polgárőrök a saját tulajdonukat képező, saját költségeiken tartott lovaikkal látják el a feladatukat. A gyakorlatban elszórtan létezik olyan változat is, amikor egy sportlovas klub a ló tulajdonosa, és a klub tagsága, avagy annak néhány tagja a polgárőr egyesületnek is tagja, így a tereplovaglás során lát el rendszeresen polgárőr szolgálatot, vagy a lovak tulajdonosai turisztikával foglalkozó lovas-iskolák, avagy valamely polgárőr szervezet a ló tulajdonosa.

Az aktív tagok számára oktatásokat szerveznek az OPSZ szerveszésének keretén belül. Milyen témákban gazdagítják ilyenkor tudásukat?

A polgárőr ló/lovas párosok jobban a figyelem központjában vannak a szolgálatuk alatt, mint egy átlagos szabadidő lovas, sokkal több elvárásnak kell megfelelniük, a célfeladatok függvényében mindenképp magasabb lovas szakmai színvonalon kell, hogy teljesítsenek, a lovakkal való bánásmódjuk során kiemelten felelősségteljesen kell eljárniuk.

A polgárőr lovasok szolgálatukban a legváltozatosabb terepviszonyok között, de akár váratlanul fellépő krízis helyzetekben is feltétlen engedelmes, együttműködő szolgálati társra, azaz lóra van szükségük. A szolgálat jellegéből adódóan a lovak és lovasok felkészítése speciális, mind a lovasoknak, mind a lovaknak a megszokottól eltérő felszerelések válhatnak szükségessé, nem csak ruházatban, avagy szerszámzatban, de akár helymeghatározási, tájékozódási és adattárolási, riasztási szempontból is.

Tehát a polgárőr lovasoknak képzetteknek, a lovaknak idomítottaknak és – lehetőség szerint – összeszokottnak kell lenniük. Mindez azt az igényt támasztja, hogy a lovasok mind saját lovaglási tudásukat, mind lovaik képzettségét folyamatosan fejlesszék. Ezért a lovas polgárőrök szolgálatra történő felkészülését sokrétű elméleti képzéssel, valamint jól képzett szakemberek bevonásával gyakorlási lehetőséget biztosít az OPSZ Lovas Tagozat a polgárőr lovasok és lovaik számára.

Azonban figyelemmel kell enni arra is, hogy a lovas polgárőrök tevékenységüket ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi munkaként végzik szabad idejükben, lehetőségeik a gyakorlatban jelentősen eltérőek, azaz figyelemmel eltérő élethelyzeteikre (életkorukra, családi állapotukra, munkahelyükre, iskolai végzettségükre, stb.) más-más arányban kívánnak és tudnak részt venni a lóval megerősített szolgálatadásban. Ezért egy olyan differenciált minőségű rendszert épített ki a Tagozat, ehhez igazodó oktatási tréninggel, amely egyrészről egy alsó határ meghúzásával azt a minimum követelményt támasztja, ami szükséges ahhoz, hogy az adott lovas méltóan eleget tudjon tenni társadalmi szolgálatának, ugyanakkor fejlődési lehetőséget is hordoz magában. A külterületi portyaszolgálatra további, folyamatosan egyre nagyobb követelményeket támasztó szintek épülnek. Ezzel lehetővé válik, hogy a szolgálatot teljesítő lovas polgárőrök különböző szintű vizsgákkal, különböző fokozatokat érjenek el, ezek a fokozatok más és más feladatra teszik őket alkalmassá a szolgálatteljesítésük során.

A gyakorlati oktatásokon alapidomítást és csapatmozgást tanulnak a lovasok, továbbá olyan helyzeteket szimulálunk számukra, amivel a lovasok a szolgálat közben is találkozhatnak, ugyanis a lovasnak ismernie kell az állat várható reakcióit bizonyos helyzetekre, míg a lónak váratlan, veszélyes vagy nehéz helyzetekben is követnie kell a lovas utasításait. A szolgálatban találkozhatnak orvvadászokkal, fatolvajokkal, így elvárható, hogy a ló ne ijedjen meg a lövés vagy épp a motoros fűrész hangjától. A szolgálatban közúton, lakott területen közlekednek, jöhetnek szembe nagy sebességgel autók, kamionok, és a lovasnak ekkor is uralnia kell a lovát. A polgárőrnek akkor is a nyeregben kell maradnia, ha szolgálat közben törvénysértést észlel és egyik kezével telefonján a rendőrséget hívja, vagy épp a bizonyítási eljárás megkönnyítése céljából fényképez.

Milyen szolgálatokat láthat el egy polgárőr lóháton?

Alapvetően bűnmegelőző járőr szolgálatot látnak el külterületen és/vagy üdülő övezetekben. Emellett járőrvezetői minősítéssel rendelkező lovas polgárőrök belterületen és városi forgalomban is adhatnak járőrszolgálatot, vagy akár rendezvények biztosításában is segédkezhetnek.

Hogyan lehet ma valaki hazánkban lovas polgárőr? Mik a feltételek?

A polgárőrségről és a polgárőr tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 10. § (2) bekezdése értelmében a polgárőri szolgálat ellátásának rendjével kapcsolatos részletes szabályokat az Országos Polgárőr Szövetség által kiadott szolgálati és etikai szabályzat állapítja meg. Ugyanezen § (3) bekezdés értelmében polgárőr az a 18. életévét betöltött, cselekvőképes és büntetlen előéletű személy lehet, aki nyilatkozatával önként vállalja a polgárőri szolgálat ellátását és magára nézve kötelezőnek ismeri el a (2) bekezdés szerinti szabályzatokat. A (4) bekezdés alapján erdőterületen történő lovas járőrszolgálatot csak az Országos Polgárőr Szövetség szervezésében lefolytatott oktatást eredményesen elvégző polgárőr láthat el. Ettől szigorúbb szabályt fogalmaz meg azonban az OPSZ Szolgálati szabályzata, amelynek értelmében 2016. április 1-e óta nemcsak erdő területen, de minden féle lovas szolgálat esetében megköveteli, hogy a lovas számot adjon tudásáról.

loas polgárőr az lehet

Ennek első szintje a portyaszolgálat, amelyhez a leendő lovas polgárőrnek egy lovas szakmai elméleti anyagból kell vizsgázniuk. Habár nekik gyakorlati vizsgát nem kell tenniük, mentoraik, a járőrvezetők meggyőződnek lovas tudásukról is. Ez esetben leginkább tereplovas tapasztalatra van szükség, mivel csak külterületen láthatnak el szolgálatot. A következő szint a járőrvezető, amelynek megszerzéséhez egy hétvégi elméleti képzésen kell részt venniük. Ez esetben már ló és lovasának gyakorlati szintfelmérésére is szükség van, amit vagy egy havi rendszerességgel megrendezett továbbképzésen, vagy akár otthon, videóra felvéve és azt részünkre beküldve is megtehetnek. Erre azért van szükség, mert a járőrvezetők már többféle feladatot is elláthatnak: lakott területen is járőrözhetnek, rendezvényt biztosíthatnak, ami nagyobb felelősséggel jár és magasabb szintű tudást igényel mind a polgárőrtől, mind lovától. A fejlődési lehetőség persze ezt követően is biztosított: az emelt szintű járőrvezetők már nagyvárosi forgalomban is adhatnak szolgálatot és kiemelt, országos rendezvényeket is biztosíthatnak, valamint reprezentatívan képviselhetik a polgárőrséget.

Képek: facebook.com/lovas tagozat

Kapcsolódó cikkek