Lovassportok I.

Izgalmas, feledhetetlen élményt nyújt egy díjlovas kűr látványa vagy a dübörgő fogatok hangjának kavalkádja. Feszülten összpontosít ló és lovasa a military, díjugratás akadályai előtt, a távlovasok pedig olyan etapokat teljesítenek, ami embert és állatot egyaránt próbára tesz. Évezredes múlttal rendelkező sportok, amikben ma is összemérik tudásukat, erejüket, kitartásukat a párosok.

 

 

Díjlovaglás
A lovassportok királynőjének is szokták nevezni, máskor pedig a baletthez hasonlítják. A lovak kiképzése során izomzatuk lazává, mozgásuk könnyeddé, lendületessé válik. Célja a higgadt és együttműködő ló és lovas közötti harmónia, a mozdulatok könnyedségéből származó elegancia.
A királyok és arisztokraták körében igen közkedvelt időtöltés volt a lovak „táncolása”, amit a királyok udvarában rendeztek meg.
A kiképzett lovak tudását díjlovagló versenyeken mutatják be, amit a bírók 1-10-ig terjedő pontszámokkal értékelnek. A gyakorlatok egy nemzetközileg is előírt díjlovagló négyszögben hajtják végre, melynek 20×60-as a mérete. Oldalain „ABC” betűk jelzik a szakhatárokat, a bemutatott program lelovaglása a négyszög középpontjából indul és ott is ér véget. A feladatok nehézségi fokok szerint lehetnek könnyű,- közép,- nehéz osztályú, Olimpiai Nagydíj.
A versenybírók – ami általában 3-5 fő – által adott pontszámok összesítéséből alakul ki a végleges pontszám és így a verseny sorrendje is.
Az első díjlovagló versenyre 1873-ban került sor Pozsonyban, 1912-ben pedig már mint olimpiai sportág versenyezhettek a részvevők Stockholmban.

horse-450547_640

Ló és lovasa közötti harmónia

Díjugratás
A legközkedveltebb lovassport a díjugratás. A XIX. századi brit arisztokraták előszeretettel rendeztek vadászatokat lóháton, kutyafalkával. Vadászat közben szép számmal találták magukat szembe akadályokkal, ami lehetett akár természetes akadály – sövény, kisebb folyó, kidőlt fa – vagy a földesurak birtokának körbekerítésére szolgáló magas kerítések. Az akadályok átugrására megfelelő képességű és jól kiképzett lovakra volt szükség. Ennek az alapjaira vezethető vissza a mai értelembe vett díjugratás, ahol a ló ugrókészsége, képessége, ügyessége és engedelmessége mellett a lovas tudása is nagymértékben befolyásolja a verseny kimenetelét.

A versenyek megépített akadálypályán zajlanak, nehézsége függ a vonalvezetéstől, az akadályok magasságától, egymástól mért távolságától, ami az átlagos természetes vágtaugráshossz égészszámú, vagy törzsszámú többszöröse lehet. Verhető akadályok – meredek, oxer, triple, barre, kőfal, kettes- és hármas ugrás – magassága 100-160 cm között változik. A lovasoknak 12-15 akadályt kell teljesíteniük, amelyek között gyakran vizesárok is található. Cél a legkevesebb hibapont elérése, és a legrövidebb idő alatt teljesíteni a feladatokat. Az esetleges hibákért hibapontokat kapnak az indulók. Újralovaglás vagy más néven összevetés történik a hibátlan és a szintidőn belül teljesítő lovas között.
1864-ben Írországban, Dublinban került sor az első magas- és távolugró versenyre. A rendezvényen az ír vadászlovak képességét tesztelték.

tournament-ride-379031_640

A kerítéseket gondosan megépített akadályok váltották fel

Military
A military vagy más néven lovastusa eredetileg a katonaság keretein belül megrendezett verseny volt.
A három napos verseny alatt a díjlovaglás, terepverseny és ugróverseny területein kell bizonyítaniuk a versenyzőknek, ami ebből a szempontból a legjobban igénybe veszi a lovat és lovasát mind fizikailag és szellemileg.
Az első nap a díjlovaglásé, ahol a ló a képzettségét, idomítottságát mutatja meg a bíróknak, a második nap a tereplovaglásé. Ezt ügetésben vagy vágtában teljesítenek a résztvevők, amit akadályokkal tarkítanak. A harmadik nap a díjlovaglásé ahol az állóképességét, a terepverseny utáni erőnlétüket bizonyíthatják a lovak. Ez 600 méter hosszúságú pályán történik, az akadályok 120 cm-nél nem lehetnek magasabbak, a versenyzők irama 300-400 m/s.
1905-ben, Brüsszelben került sor az első lovastusa megrendezésre, 1912-től számít olimpiai sportágnak. Civilek azonban csak a II. világháború után vehettek részt rajta.

horse-trials-379466_1280

Kötél idegeket követel a military az ismeretlen akadályokhoz

Fogatsport
A fogatsport vagy más néven fogathajtás egészen az ókori görög olimpiákig nyúlik vissza. Rómában akár 385 ezer néző is kedvét lelhette a Circus Maximus-ban megrendezett kocsi hajtásokon.
A fogatsport az országúti távhajtó versenyek és fogatszépségversenyek múltjára tekint vissza. Ezeken vizsgálták a fogatlovak sajátteljesítményét és ivadékteljesítményét, célpárosítás és szelekciós döntés céljából.
A modern fogathajtás három versenyszámból épül fel. A díjhajtásból, terepversenyből vagy maratonhajtásból és az akadályhajtásból. Az első nap a díjhajtásé, ami egy 40×100 méteres díjható négyszögben kerül megrendezésre, itt mutatathatják be a fogatok a feladatokat – lépés, ügetés, megállás, tolatás, fordulatok. A bírók a lovak ütemességét, harmóniáját, könnyedségét figyelik. A második nap a terepversenyé vagy maratonhajtásé, aminek a szakaszait előre meghatározott idő alatt lépésben, ügetésben vagy szabad jármódban kell végre hajtani. Az akadályokon A,B,C,D,E,F jelzések vannak, amit „ABC” sorrendben kell végigmenniük a versenyzőknek. Itt fontos szerep játszik a szárkezelés valamint a segédhajtó segítsége a hajtónak. A harmadik nap az akadályhajtásé, ez a terepverseny utáni erőpróba a lovak részéről és a hajtó ügyességének a megítélése. Sík területen, egy 70×120 méternél nem kisebb, 500-800 méter hosszú, 1-20-ig számozott kapukkal jelzett akadályokon kell teljesíteni. A kapukat sejbák jelölik, aminek a tetején egy teniszlabda van. Az áthaladás során ezeknek nem szabad leesniük a földre. Leesése 5 hibapontnak számít.
1971-ben Budapesten került sor az első négyesfogat-hajtó Európa-bajnokságra. Az első Világbajnokságot 1972-ben Münster-ben rendezték. 1979-től a kettes, 1987-től az egyes fogatoknak is rendeznek nemzetközi versenyeket.

Lázár Vilmos díjhajtás VB 1024

Igazi magyar sikersport Lázár Vilmos és Lázár Zoltán eredményeinek köszönhetően

Távlovaglás
Katonaság köreiben rendeztek először távlovas versenyt a XIX. század végén. 1980-ban lett hivatalos szakág. Ez a sportág kifogástalan fizikai felkészültséget igényel ló és lovas részéről egyaránt az ausztráliai és az Egyesült Államok sivatagi klímáihoz. Három kategóriája a rövid táv 60 km, közép táv 90 km, fő táv 120 vagy 160 km. A versenyeket kötelező pihenők beiktatásával, állatorvosi ellenőrzés mellett rendezik meg. A verseny során a jármódok szabadon választhatóak, a lovas akár le is szállhat a nyeregből, kivétel a start és a cél, amit csak lóháton léphetnek át.

horseback-riding-678678_640

Ló és lovasa állóképessége mérettetik meg a távlovaglás során

Képek: lazarlovaspark.hu

               pixabay.com

Kapcsolódó cikkek