Hagyományőrző lovas zarándoklat indul a Kárpát-medence megkerülésére

Lovas zarándoklat indul a Kárpát-medence megkerülésére április közepén, amely a lovas hagyományok, a múlt és a vallás fontosságára szeretné felhívni a figyelmet – mondta el az MTI-nek Chemez Farkas néprajzkutató, a vállalkozás fő szervezője.

 

 

 
A négy lovasból álló csapat április közepén indul útnak az ausztriai Máriazellből, hogy az ismert Kossuth-nóta sorait követve (“Kossuth lova megérdemli a zabot/Kétszer kerülte meg Magyarországot/Ha még egyszer körülkerülte volna/Magyarország ilyen gyászba nem volna”), egyre szűkülő körökben háromszor kerülje meg Magyarországot és a Kárpát-medencét, összesen mintegy 4 ezer kilométert megtéve.

 
“A múlt megőrzésének egyik útja, hogy ne csak a múzeumokból ismerjük meg hagyományainkat, hanem valamilyen formában meg is éljük” – mondta el az MTI-nek Chemez Farkas, aki korábban több hasonló vállalkozást szervezett, és Kazahsztánt is megjárta lóháton. A hagyományőrzés jegyében a mostani utat a négy lovas – Chemez Farkas mellett Bencze István, Hották Attila és Faragó István – betyárruhában teszi meg, így emlékezve a népi emlékezet igazságtevő hőseire.

 
A néprajzkutató hangsúlyozta a zarándoklat vallásos üzenetének fontosságát is. Mint elmondta, a Normafához közeli Szent Anna réten, a magyarországi Mária-utak metszéspontjában régóta esedékes egy kápolna felépítése, amely a Natália nővér Mária- és Jézus-jelenéseinek állítana emléket. Az orsolyita apáca a második világháború előtt tapasztalt látomásokat, elmondása szerint Szűz Mária és Jézus egy engesztelő mozgalom elindítását kérte tőle, amely békét hozhatott volna az egész világra. A jelenéseket a katolikus egyház hivatalosan is elismerte, a kápolna felállítását Mindszenty József is támogatta.
Chemez Farkas elmondta, a zarándoklat egyik célja ráirányítani a figyelmet arra, hogy a Natália nővér által kapott isteni üzenetek ma is fontosak, és a kápolna még mindig felépítésre vár. A négy fős zarándokcsapat útjának első nagyobb állomása ezért a Szent Anna rét, ahol május elsején Tolcsvay Béla Aranyfényű asszony című új, zenés színdarabjának egy részletének előadásában vesznek részt más hagyományőrzőkkel együtt. Az ötórás Mária-ünnepséget emellett mise és több előadás is színesíti.

 
A csapat ezután lóháton indul a csíksomlyói búcsúba, ahol felállítanak egy jurtát, amelyben néprajzi és képzőművészeti kiállítást rendeznek be. A búcsú után Erdély déli részén haladnak végig, majd a Vajdaság kerül sorra, itt Törökbecsén tartanak pihenőnapot. Innen a horvátországi Fiume irányába indulnak tovább, a város érintése után pedig Sopron felé veszik az irányt. A soproni megálló után a Pozsony-Zsolna-Eperjes útvonalon járják be az egykori Magyar Királyság északi területeit, és ha a körülmények engedik, Kárpátalját is érinteni fogják. Ezután Magyarországon belül folytatódik a zarándoklat, augusztus 15-én Bösztörpusztán vesznek részt egy Nagyboldogasszony-napi ünnepségen. Az út várhatóan augusztus utolsó napjaiban ér véget Budapest közelében.

 
Chemez Farkas szerint a lóháton megtett hosszú utak gyakran teszik próbára az ember végső teljesítőképességét, azonban a holtpontokon átlendülve rendkívüli tapasztalatokat lehet átélni.
“A lovon megtett út előcsalogatja a letűnt idők ízeit, hangulatát. Ilyenkor valóban úgy érezzük, hogy a múltba érkezünk” – mesélt tapasztalatairól a zarándoklat szervezője.

 

Forrás: MTI

Kép: pixabay.com

Kapcsolódó cikkek